Címere: álló reneszánsz pajzs, mely köldökében vágással osztott. Felső (kék) mezejében aranyos keretű betlehemi barlang látszik, melynek fekete belterében - jobbról balra haladva - balra forduló és néző, aranykucsmás, vörös mintás aranyos szűrt és vörös csizmát viselő, vörös pásztorbotot markoló pásztor áll, mellette ezüstköpönyegű és kék szegélyű, csúcsos ezüstsüveget viselő, vörös csizmájú ifjú fordul szembe, középütt kék terítőjű aranyos asztalkán egytornyú, vörös tetőzetű, aranyos betlehem helyezkedik el, fölötte nyolcágú vöröslő csillag aranysugárral, ettől balra ismét ezüstköpenyű és kék szegélyű, csúcsos, ezüstsüveget viselő ifjú fordul enyhén jobbra, majd aranyos kucsmát, vörössel és feketével dekorált, vörös szegélyű aranyos subát viselő, vörös csizmás pásztor fordul jobbra, kezében ezüstfejű, vörös bot. A barlangtól jobbra és balra egy-egy arany búzakalász lebeg.

A vágás alatt a pajzs hasítással osztott, jobb oldali zöld mezejében a ciszterci rend hazai provinciájának jelképe látszik / aranyos szegélyű, egyenlő szárú, ezüstkereszt, középen ovális, vörös alapon jobbra forduló, csőrében zöld ágat tartó, jobb lábával követ emelő ezüst-fekete daru áll, a kereszt szárain - az órajárással egyezően a MORS szót kiadó betűk olvashatók. A bal oldali vörös mezőben stilizált arany kerecsensólyom lebeg, mellényén ugyancsak aranyból a magyar nemzeti címer pajzsa /jobbról hétszer vágva, balról hármashalomból növekvő kettőskereszttel/ látszik.

A címer pajzsára helyezve vörös bélésű, aranyos szegélyű és pántozatú, természetes színű tornasisak foglal helyet, nyakában aranyos szalagon aranymedalion. A sisakon rubinnal és zafírral díszített pántú, ötágú, nyitott, arany leveleskorona van: a három levélben rubin, a közrefogott szárakon kék gyöngyök csillognak.

A foszlányok: jobbról vörös és arany, balról kék és ezüst.

Nagykarácsony címere beszélő címer /tessera loquens/. A Mezőföld, amelyben a település elhelyezkedik, legeltetésre alkalmas, ezért leginkább telepeikben megfoghatatlan vagy régészetileg alig adatolható nomád népek /hunok, avarok, magyarok, besenyők, kunok/ foglaltak itt szállást, akik szívesen solymásztak, totemállataik között is gyakran lelhetni vadászmadarakat. Erre a korra utal az arany ragadozó madár a címerben. A vörös alapszín és a madár mellényén szereplő magyar jelvény azt idézi, hogy a hosszabb ideig itt élő kunok szabad királyi népek és hadakozásra kötelezettek voltak. Valószínű továbbá, hogy a kerecsen és karácson nevek összecsengése miatt - amint ezt neves kutatók kimutatták /Bálint Sándor, Ducz László/- karácsonykor került sor a vadászmadarak megáldására is, ami ugyancsak indokolta e jelkép felvételét.

A török megszállás után több mint két évszázadig a ciszterci rend birtokolta - többször legelőként bérbe adva - e területet. Ezért szerepel a címerben a rend magyarországi rendtartományának emblémája, az egyenlő szárú keresztet, csatlakozási pontjában a feltámadást idéző vörös mezőben a keresztényi éberséget, s csőrében az üdvösség pálmaágát tartó daruval, szárain a MORS felirattal. A mors szó / = halál / a rend túlvilágcentrikusságát / vö. "Memento mori " / utal, de lehet ez az alapítóra emlékező betűszó is /Monastici Ordinis Roberti Sancti/.

A kék mező betlehemes jelenete, a település korábbi emblémája, melyet Kékesi László grafikus készített, s amelynek jelképi felhasználását a Magyar Posta közreműködésével a községnek a művész özvegye engedélyezte, egyrészt a település nevét idézi, másrészt a Magyar Postával kialakult együttműködésnek állít emléket. A búzakalászok pedig a lakosság eredeti földműves foglalkozására hívják fel a figyelmet.

A sisak az évszázadok valamennyi helyi hősi halottját jelképezi, a korona pedig az 1952-ben elnyert önállóságot, a település autonómiáját jelzi.