Címere: álló, halfarkú, vörössel, arannyal és kékkel hasított tárcsapajzs. A vörös mezőben hármasívű, fülével lefelé fordított ezüstkulcs lebeg, melynek a pajzsfőben balra forduló stilizált tolla az "N" és a "K" betűkötéssel (nexus) megrajzolt képét adja ki. A pajzs közepén, a cölöp helyén, a két hasítás közötti aranymező üres. A bal oldali kék mezőben lebegő, hegyével lefelé mutató ezüst patkószeg alatt sarkaival felfelé, ívével lefelé forduló ezüst lópatkó lebeg.

A címer értelmezése meglehetősen nehéz, ugyanis címerképe (némi módosítással) első ismert mezővárosi pecsétképére (1645) vezethető vissza. Az eltérés csupán annyi, hogy a kulcstoll rajzolata nem adja ki az említett betűkombinációt, illetve a patkó ívével, a szeg pedig hegyével felfelé áll. (Nem lehetetlen, hogy a patkó megfordítása jelképi értékű volt.)

A címerben szereplő kulcs nagy valószínűséggel a "város" mivolt képi megjelenítése. A lópatkó (amely eredetileg pozitív helyzetben állt) valószínűleg az 1318-tól 1876-ig adatolható megyeszékhelynek állít emléket, ugyanis a megye nemességének kötelességei teljesítésére és jogai érvényesítésére a vármegye legtávolabbi zugaiból is itt kellett megjelennie egészen addig, amíg a székhely át nem került Nyíregyházára.

Az aranymező pedig feltehetőleg az egykori fontos közlekedési (és ebből következően közigazgatási, kulturális, gazdasági) csomópont emlékét őrzi, ugyanis itt keresztezte egymást a Debrecen-Munkács és a Tokaj-Szatmárnémeti útvonal.

A pajzs alakja (halfarkú) idézi a terület első gyanúba fogható említését (piscina), amire a kék szín is utalhat, a vörös mező már az 1908. évi pecsétképen (csücskös talpú pajzs borításaként) is feltűnik, az arany pedig a közel nyolc évszázados fennállás szép megjelenítése lehet.