Hullámos ezüstpólyával vágott álló, csücskös pajzs felső mezejében három, lebegő, nyitott kapus, egyablakos, egytornyú ezüsttemplom, a középső fölött lebegő arany latin-kereszt, jobb felől lebegő ezüst Luther-rózsa, benne vörös szív ezüst latin-kereszttel, bal felől lebegő nyolcágú aranycsillag. Alsó (vörös) mezejében lebegő lombkoronán álló, jobbra fordult aranygriff, jobb mancsában kivont ezüstszablyával, baljában három szál, vörös közepű ezüstrózsával, oldalt 8-8 /1-2-1-2-2/ arany bizáncival megszórva. A pajzs élén ékköves, háromágú lombkorona nyugszik, alul kék szalagon aranybetűkkel a község neve: NAGYGYIMÓT.

A három templom a fölöttük lebegő jelképekkel a református, a katolikus és az evangélikus felekezetekhez való tartozást, valamint a három templom meglétét jelenti.

A hullámos ezüst (fehér) pólya a települést átszelő Séd-patakot szimbolizálja.

A koronán ágaskodó griff (az Esterházyak jellemző címerállata) jelképezi, hogy a település egykor Esterházy-birtok volt.

Az elszórt aranyérmék, amelyeket bizáncinak nevezünk, díszítő, térkitöltő szerepet játszanak, a vidék egykori gazdagságára utalnak, A pajzs élén látható lombkorona a Kisgyimóton honos nemesi lakosságnak állít emléket, díszes befejező motívum.

A címeren a mázak, színek a címertan szabályainak megfelelően jelennek meg. A színek jelentéstartalma a következő:

arany (Nap) értelem, ész, hit, tekintély, erény, erkölcsösség;

ezüst (Hold) bölcsesség, tisztaság, ártatlanság, szemérmesség;

vörös (Mars) hazaszeretet, önfeláldozás, tenni akarás, nagylelkűség;

kék (Jupiter) szabadság, szeretet, remény, boldogság, szépség, egészség.