A nagybaracskai községi címer az 1793-as és az 1796-os évekből származó - helyi - egyházi dokumentumok viaszpecsétjeinek motívumai alapján készült. A címer egyes elemeihez felhasználták a készítők a XIX század első felében - helyben keletkezett ügyiratok pecsétjeit is.

A címer egyszerű, álló, kerek talpú pajzs, amelynek belső mezeje a címerderékon hullámos ezüstpólyával egyszer vágott. Az ezüstpólya a Duna folyót jelképezi.

A két részre tagolt címerkép felső, kék mezejében középen álló, szembenéző, koronás Szent Imre fél alakja. Övvel összefogott fehér (ezüst) színű ruháján bő ujjú vörös köpeny, jobb kezében zöld szárú, fehér (ezüst) virágú liliomot fog, bal kezében pedig fehér falú, vörös tetejű és toronysisakú, fiatornyos templommakettet tart.

Az alsó (zöld) mezőben szárával összeérő két arany búzakalász keresztbe fektetett ezüstszínű vetélőt fog közre.

A címerpajzsot aranypántos ezüstsisak díszíti, nyakában aranyszalagon aranymedalionnal. A sisakbélés bíbor színű. A sisakon arany, leveles korona látható három kék és két vörös ékkővel. A sisaktakaró hosszú, levél alakú, külseje vörös, bélése aranyszínű.

A címer díszítésére szolgál a sisak, amely egyúttal a község hősi halottaira, áldozataira való emlékezés is. Egyedi sajátosságként mintegy megkoronázza a közösség szimbólumát egy vízimadár címertanilag feketével ábrázolt formája (a kormorán a gazdag vízi élet áldásai mellett az ezzel járó gondokra is figyelmeztet). A sisakdísz egy kiterjesztett szárnyú, fekete kormorán madár (PHALACROCORAX CARBO SINENSIS), amely zöld tekercsen áll.

A címerpajzs kerek talpa alatt kék szalagon arany betűkkel felirat: "NAGYBARACSKA", a szalag két visszahajló végén az aranyszínű bélés is látszik.

A címer fő motívuma a kék mezőben álló szent, a korábbi pecsét alakja, aki, mint Szent Imre, egyik kezében a liliommal a békességet és a szelídséget jelképezi, másik kezében, pedig a templommakettel a tehetségük szerinti keresztényi életet vállaló és hitet valló embereket szimbolizálja.

A címer felső és alsó részét hullámos ezüstpólya választja el. E motívum a lakosság életét nagymértékben meghatározó víz, a Duna jelképe. Az alsó (zöld) mezőben került a település fő foglalkozásaira való utalásul két vetélő, vállalva a szorgos baracskai takács ősöket és a búzakalászok a mezőgazdaság, a gabonatermesztés jelképeiként.