A négy mezőre osztott címerpajzs felső mezőjében kék alapon fehér templom. A templom jelképezi a kereszténység jelenlétét, a görög katolikus, a református és a római katolikus felekezeteknek a történelem folyamán való békés egymás mellett élését a községben.

A jobb felső negyedben zöld alapon három felekezetet /görög katolikus, református, római katolikus/ szimbolizáló ábrák, amelyek színe ezüst. A szimbólumok alatt stilizált bástya, amelynek színe fehér. Jelentésük:

Mezőladány jogelőd településein: Őrladányban, Őrmezőn és Endesen a régi források alapján a honfoglalás idején a Felső-Tisza térségében húzódó és az országot védő gyepűrendszer részét képező kapuk, őrhelyek voltak. A falu egykori lakói azok az őrők voltak, akik a középkori Magyarország határvédelmi rendszerét, az itt húzódó gyepűt szemmel tartották, s az ellenség közeledéséről hírt adtak. Az egyházi jelképek arra utalnak, hogy a három felekezet hívei a történelem folyamán továbbfolytatták az ősök által ellátott feladatokat, és mind a mai napig gondoskodnak a község "megvédéséről" a függetlenség és az önállóság megőrzéséről.

A bal alsó mezőben zöld alapon három piros alma, amely utal arra, hogy a mezőgazdaság - és ezen belül a gyümölcstermesztés - volt a megélhetés egyik fő forrása ezen a vidéken. Napjainkban az almatermesztés a lakosság nagy része számára vált a jövedelemszerzés vagy jövedelem-kiegészítés formájává.

A jobb alsó negyedben kék alapon ezüsthal felfelé úszik, amely arra utal, hogy a Tisza és oldalágai /holtágai/ halakban mindig bővelkedtek, és a halászat biztos megélhetést adott az itt letelepedőknek. Korabeli források alapján egy időben Mezőladány volt a környék halászati központja. A címer felett "Mezőladány" felirat.