A címer lekerekített, hegyes végű, háromszögű pajzsforma.

A címerpajzs egy vágással (vízszintes osztás) két részre osztott 1. számú felső címermezőből, és egy hasítással (függőleges osztás) két részre osztott 2. számú és 3. számú alsó címermezőből áll.

A címerpajzs 1. számú felső mezejében kék színű háttérben három aranyszínű, vörös-rubin és zöld-zafír ékkövekkel és gyöngyökkel díszített nyitott leveles korona, valamint a koronák által közrefogott vörös karzatú ezüst (fehér) színű bástya látható. Ezek a címerképek egyrészt Árpád-házi Szent Erzsébetet jelképezik a szentek sorában, másrészt a bástya ábrázolása a Leányvár magyar névalakjában szereplő vár kifejezésre utal.

A címerpajzs 2. számú jobb oldali (látványban bal oldali) alsó mezejében az Árpád-házi uralkodók vörössel és ezüsttel (fehérrel) hétszer vágott, vízszintes osztású családi címere látható, mely Árpád-házi Szent Erzsébet királyi származására és esztergomi gyermekkorára egyaránt emlékeztet. (Esztergom címerében is hangsúlyosan szerepel az Árpádok címerpajzsa, de megtalálható a szomszédos Kesztölc, Sárisáp és Epöl címerképei között is. Az említett települések mindegyike a királyi birtokhoz tartozott.)

A címerpajzs 3. számú bal oldali (látványban jobb oldal) alsó mezejében arany (sárga) színű háttérben öt vörös sziromzatú, öt zöld bimbóhéjazatú címertani (heraldikai) rózsa látható, mely a címerábrázolásokban Árpád-házi Szent Erzsébet legismertebb jelképe (attribútuma) a katolikus szentek közösségében. (Hasonló rózsaábrázolás fordul elő Szent Erzsébet egyik feltételezett szülőhelyének, Sárospataknak a címerében is.)

Az 1. számú felső címermező Árpád-házi Szent Erzsébetet a címeres ábrázolásokban három aranyleveles koronával és rózsákkal szokták megjeleníteni. A rózsák egyrészt utalnak a legendára, másrészt a vörös szirom Jézus Krisztus kiontott vérét és a kereszthalál során elszenvedett öt sebét jelképezi. Az öt, zöld színű bimbóhéjazat pedig a feltámadt Krisztusra utal.

A leveles koronák ábrázolására két magyarázat szolgál:

a.) Jelképezi Szent Erzsébet három uralkodói rangját: az Árpád-házból származik, thüringiai őrgróf felesége, utal arra a wartburgi koronára, melyet Frigyes császár helyezett a holttestére, amikor áthelyezték a tiszteletére épített Szent Erzsébet-templomba.

b.) A hagyomány szerint Szent Erzsébet társnőit a Jelenések könyve 2 részének 10. verséből vett idézettel biztosította: " Légy hív mindhalálig, és néked adom az életnek koronáját."

E szerint a három korona: a becsület, a dicsőség és a boldogság jelképe.

A címerképek mellett a színeknek is fontos a jelentésük

Az 1. számú címermező kék háttere az ég, a levegő, a víz az igazság és hűség színére utalnak, egyúttal a faluban élők lokálpatriotizmusára is.

A 2. számú címermező vörös és ezüst (fehér) színű.

A fehér: a tisztaság a büntetlenség, ártatlanság, a tökéletesség, az isteni fény, a mennyország színe. Krisztus megdicsőülését az Isten Báránya képében mindig fehér színnel ábrázolják.

A vörös: a tűz, a mennyei fényesség, a meleg és a szeretet színe, a véré és ez által Krisztus keresztáldozatának is kifejezője.

Az arany: a mennyre és Isten igéjére emlékeztet bennünket.

A 3. számú címermező arany háttere a mennyekben lakozó Szent Erzsébetet jeleníti meg a már ismertetett rózsa szimbólumokkal.

A címerpajzs kiegészítő eleme (nem szerves része) a pajzs felett lebegő ötágú, bíbor béléssel ellátott leveles korona és a pajzs alatti kék szalagdíszítés.

A korona megegyezik az 1. számú címermező koronaábrázolásával.

(Ugyanez a korona szerepel a Szent Erzsébet nővérek címerében is.)

A kék szín ez esetben a hűséget, a szolidaritást és egyúttal a több évszázados békés együttélést, megértést, tiszteletet, megbecsülést is kifejezi a magyarok, a németek és a különböző vallásúak között.

A kék szalagon a település 1270-es első írásos említésének, a helyi németség 1755-től történő betelepítésének időpontjai jeleníttetnek meg, a település magyar és német nyelvű feliratával, közöttük Krisztus keresztjével.