A község címere: álló, csücskös talpú pajzs, amely vízszintesen három részre osztott.

A felső rész kék színű, melyben egy lovas vitéz található. A vitéz a lovon hátrafordult helyzetben ül, a nyilát megfeszítette, hátán tegez, benne három nyílvessző.

A lovas vitéz sapkája, csizmája arany, ruházata köntösszerű és vörös. A tegez és a nyíl színe arany. A ló színe barna, a ló sörényének, farkának színe, valamint a lószerszám és a nyereg színe megegyezik a nyíl és a tegez színével.

A középső mező három egyenlő dombszerű, zöld színű rajzolat, melynek középső részén van a futó ló négy lába.

Az alsó rész ezüstszínű, melyben alul, a bal oldalon egy zöld levelű, kék termésű borókaág, jobb oldalán egy aranyszínű búzaszál található. A borókaág és a búzaszál alsó végei keresztezik egymást.

A címer közepén a kettes és a hármas részben egy kisebb méretű, kék színű pajzs található. Ebben egy kardot tartó kar. A kar színe piros, a kard színe ezüst. A kar könyök része felett és alatt egy-egy a búzaszál színével megegyező virág található.

A címer felső részében lévő kék mező értékelhető az ég és a béke színeként egyaránt. Ebben a mezőben található egy lovas vitéz. A vitéz a honfoglaló magyarok jellegzetes harci tartásában ül a lovon. A lovas Bene vitézt ábrázolja, aki a 920-as években tulajdonosa lett annak a pusztának, amelynek egy részén a mai Ladánybene község létrejött.

A középső mezőben található három zöld domb, a település egy részére jellemző kiskunsági dombvidéket ábrázolja.

Az alsó mező kék színe érzékelteti az alföldi síkságot, egyben ábrázolja azt is, hogy a község területén valamikor jelentős természetes vízgyűjtő területek voltak (Madaras-tó, Széktó).

A címer középső részén található hagyományos alakú címerpajzs a jászsági címerek többjében megtalálható. Községünk nevének első tagja, a Ladány szó arra utal, hogy az 1700-as évek közepén Bene-pusztát a jászok kapták meg birtokba, melyből a jelenlegi ladánybenei rész valószínűleg a jászladányiak tulajdonában volt.

A címer alsó részének bal oldalán lévő borókaág utal a község területén lévő erdőkre, valamint a település északi és nyugati sarkában található ősborókára, melynek egy része tájvédelmi terület. A jobb oldalon található gabonaszál a település mezőgazdasági jellegét szimbolizálja.