A címer álló helyzetű, gallérozott, háromszögű pajzs. A kék gallér közepén egy ezüst heraldikai rózsa lebeg. A rózsától jobbra-balra fülével kifelé fordulva egy-egy ezüstkorsó látható. A szimmetrikusan elhelyezkedő két ezüstkorsó nem egyforma. A jobb oldali kerek, a bal oldali nyolcszögletes.

A kék gallér alatti aranyékben: egy szabályos zöld halomból kinövő szőlőtőke látható. A szőlőtőke egy zöld karót fon körbe, valamint jobbra-balra egy-egy szőlőfürtöt és három zöld levelet tart.

A címer magyarázata

Kőszárhegy Fejér megye egyik fiatal települése. A község 1931-ben vált el Szabadbattyántól, és 1932-ben kapta a mai nevét.

A címerben szereplő szabályos zöld színű halom (domb) és a szőlőtőke község nevét adó 228 m magas hegyet jelképezi. A stilizált rózsa egy világhírű ezüstkincs lelőhelyét jelképezi, a két ezüstkorsó e "SEVSO" kincs két ezüstkorsóját ábrázolja.

"SEVSO" név barbár eredetű, amely az említett ezüst kincslelet egyik tálján maradt fenn. A kincs tulajdonosa nagy valószínűséggel a császár közeli környezetéhez tarozó igen előkelő személy volt. Az ezüst étkészletet feltételezhetően a császártól kapta ajándékba. SEVSO-ról nagyon keveset tudunk. Bizonyos, hogy i.u. a IV. században Pannónia tartományban élt valahol a Balaton térségben. Ezt bizonyítja, hogy a kincslelet egyik tárgyán szerepel a PELSO név. (A PELSO a Balaton római kori neve.)

A címer Szászi József alkotása