A címerpajzsot alulról középen balra és jobbra kiinduló, fekete kontúrral kiemelt címertakaró díszíti. Bal oldali része sárga, jobb oldali kék. A címerpajzs tetején fekete nagy betűkkel a község neve: KISNYÁRÁD. A címerpajzs barokk stílusú, széle fekete kontúrral és sárga csíkkal kiemelt. Felső szélén bal és jobb oldalon, valamint középen sárga-kék pergamenszerű tekercs utal arra, hogy a falu már az Árpád-korban is létezett, amikor az írást pergamenből készült oklevelekre vitték.

A címerpajzs alapszíne kék. Alul bal oldalt zöld levelű szőlő emelkedik ki, rajta bordó fürtökkel utal a kisnyárádi szőlőtermesztés és borkészítés évszázados jelentőségére. Alul középen sárga hatágú csillag, mint a település első pecsétjében. Alul jobbra fűszerszerű növényekből balra hajló és egyenes szárú gabonaszálak nőnek ki, mutatják, hogy a községben élők évszázadokon keresztül a földművelésből éltek. A gabona a címertanban és ebben az esetben is a kenyeret és a reménységet is jelenti. A címerpajzs közepén piros alapszínű belső címer látható, szélei fekete kontúrral kiemelve, benne a címertanban stilizált, ezüstös színű, élükkel felfelé és lefelé álló csoroszlya és ekevas, amelyek szintén a földművelés jelentőségét szimbolizálják, és láthatók Kisnyárád 1806-os pecsétjén is. A belső címerpajzs bal és jobb oldalán az 1285. évszám olvasható, Kisnyárádot ekkor említik először az írott emlékek. A belső pajzs felett kinyitott könyv, bal oldalán lúdtoll szimbolizálja, hogy a falu először a pécsváradi apátság birtoka, amely hiteleshelyi tevékenységgel, tehát a jogügyletek írásba foglalásával is meg volt bízva, de jelezi azt is, hogy a település a 18. század végén a pesti egyetem tulajdonába került, amely az országban a tudást, a képzést jelenítette meg. A címerpajzs felső bal oldalán a nyárfa zöld levele és termése utal Kisnyárád nevének eredetére.