Kétegyháza címerének megalkotásánál döntő mozzanat, hogy a település első pecsétje, ill. korunkra maradt címerábrázolása a Löwenburg családnak a címerét tükrözteti. Ezért Kétegyházának a címerét összetett pajzs alakjában képzeljük el.

Az öregpajzs vörös alapon aranyszalagokkal haránt négyelt, az egyes mezőkben pedig a következő ábrák vannak. A pajzsfő mezejében egy hétágú bárói aranykoronát látunk, amelynek az abroncsa bíbor (zafír és rubin) kövekkel ékes, gyöngyei pedig kékek. A jobb oldali mezőben egy arany latin keresztet, a bal oldali mezőben pedig egy arany, három ívben végződő díszes körmeneti keresztet látunk, amely a románságnál használatos keresztre emlékeztet.

A csücskös talpú öregpajzs pajzstalpában egy aranypogácsát látunk lebegni, amely a település XVIII. századi betelepítésének történetére emlékeztet és a hitvilágra, amelynek rendkívül nagy szerepe volt a megtelepedésben.

A boglárpajzs voltaképpen a Löwenburgok címeréből kiemelt oroszlán. A csücskös talpú reneszánsz pajzs kék mezejének zöld udvarán egy fegyverzett (vörös nyelvű és karmú) aranyoroszlán lép, fordul és néz jobbra. A jobb mancsában egy aranymarkolatú, ezüstpengéjű szablyát tart. Az oroszlán farka - eltérően a heraldikai oroszlánoktól - egy bojtban végződik.

Az öregpajzson arany falkorona helyezkedik el, amely két végénél éri a pajzsot, hét bástyáján lőréssel van ellátva, ezek a korona ágait helyettesítik.

A kétegyházi címer alatt egy kétszer hajtott aranyszalag található, amelynek a heraldikai jobb oldali felirata KÉTEGYHÁZA, a bal oldalon pedig a felirat ugyanennek a településnek a román elnevezését tartalmazza.