Kék és zöld színű, aszimmetrikus, bal haránt osztott, csücskös talpú a pajzs, jobb oldalt íves bemélyedéssel.

A pajzs magasságának és szélességének aránya kb.: 5:4. A pajzsmezőt kettős fekete kontúrú aranykeret öleli.

A csücskös talpú pajzsot ívesen lobogó, szimmetrikus, fecskefark végződésű, mindkét oldalt aranybevonatú, feketével szegélyezett szalag tartja. A szalagon fekete 'JÁSZIVÁNY' felirat olvasható.

A pajzson vörös bélésű leveles, gömbös korona van három zöld és a középső levélen vörös kővel díszítve.

A pajzs jobb oldali kék mezejében aranykürt függ. A pajzs bal oldali zöld mezejében jobbra tartó ezüstszínű bárány, a bárány mellső lábával keresztre függesztett lobogót tart. A fecskefark végződésű aranyszínű lobogót vörös kereszt négyeli.

A jásztelepülések ősi címereiben dominált a kék máz, címerképként majd mindegyikben fellelhető a jászok szimbóluma, a Jászkürt.

Jászivány bal harántosztott címerpajzsán a kék szín mellett megjelenik a zöld bevonat, utal a község mezőgazdasági jellegére, valamint az Alföld nyújtotta természeti kincsekre.

A jászkürt melletti zöld mezőben lévő címerkép, a keresztes lobogót tartó bárány, utal a település nevére, mint Keresztelő Szent János attribútuma, és hirdeti a kereszténység, valamint a katolikus vallás jelentőségét a jásztelepülések kialakulásában, fennmaradásában, függetlenségük megőrzésében.