A pajzs alakú címertest felső részében kék színű mezőben egy lábon álló gólya van, a másik lábában buzogányszálat tart. A gólya mögött stilizált nyárfa. A gólya és a nyárfa a zöld színű alsó mezőből emelkedik ki. Közvetlenül a pajzs tetején aranyszínű, ötágú korona helyezkedik el. A gólya és a nád szimbolizálja a város múltjához tartozó halászatot, a zöld mező pedig a mezőgazdaságot.

Izsák városi rangot először 1816-ban kapott I. Ferenc királytól. A címer eredete erre az időkre nyúlik vissza. A címerben a kék mező a Kolon-tavat jelképezi. A gólya azért került a címerbe, mert az izsáki embereknek sok érdekes és tanulságos megfigyelésük volt a gólyák életéből. A gólyák iránti tiszteletből vésették be a címerbe. Megfigyelték azt, hogy amikor az öreg gólya megbetegedett, vagy megrokkant, és nem repült ki a fészekből, a fiatal gólyák gondoskodtak az öreg magányos gólyáról, élelmet vittek neki. A nyárfák a falu legmagasabb fái voltak, valamikor ezekről figyelték a lakosok, jönnek-e a törökök Izsák felé, és riasztották társaikat. Így került a címerbe a nyárfa. A vízi buzogány a tó nádasát jelképezi, mely közé menekült a lakosság a tatárok, a törökök elől. A település mellett húzódó Kolon-tó már akkor is mocsaras, ingoványos terület volt. A három szigetre vezető nád-közötti utakat csak a helybeliek ismerték.