Címer típus
Leírás

A címer álló helyzetű háromszögű pajzs. Az osztatlan kék pajzsmezőben vörös sátor alatt a pajzstalp ezüstpólyával vágott. Az ezüstpólya felett egy nyitott, ezüstgyöngyökkel díszített, aranykorona lebeg.

A címer jobb oldalán, a kék pajzsmezőben: a sátorból kinövő ezüst templomtorony látható. A templomtorony nyolcágú csillagban végződik, felette jobb haránt irányban egy emberarcú arany holdsarló lebeg.

A címer bal oldalán, a kék pajzsmezőben: a sátortól részben eltakart zöld hármashalomból kinövő, arany szőlőtőke látható. A szőlőtőke aranyvesszője egy aranykarót fon körbe. A szőlővessző: a karótól jobbra két aranyszőlőlevél és egy arany szőlőfürt; a karótól balra két aranyszőlőfürt és egy aranyszőlőlevél látható. A szőlőtőke felett bal haránt irányban egy emberarcú aranynap lebeg.

A község címerének három fő motívuma, a mai három településrészt jelképezi a heraldika szabályainak figyelembe vételével.

A címerben látható ezüst templomtorony a község nevét adó IGAR település részt jelképezi. Az igari református templom 1835-ben épült, és a falu újkori történelmének egyik legjelentősebb épülete.

A címerben látható ezüstpólya (sáv) a közeli Sió-folyót jelképezi.

A címeren szereplő hármas halomból kinövő szőlőtőke Vámszőlőhegyet jelképezi. A szőlő egyébként kedvelt heraldikai motívum, mivel egyben a bőség és gazdagság bibliai eredetű szimbóluma.

A címerben szereplő nap és hold a magyar nép művészetében a férfit és a nőt jelképezi. A honfoglalás korának hitvilágából ránk maradva lett az erdélyi székelyek szimbóluma is. Itt a címerben e két égitest mint a honfoglalás előtti pogány motívumok, Igar honfoglalás előtti történelmi emlékeit jelképezik. Ezek közül csupán a legfontosabbakat említve: a galástyai bronzkori földvár, vámszőlőhegyi avar vezér lelete és az Árpád- kori nemzetségi földvár maradványai.

Kép
Igar község