Címere álló, csücskös talpú a pajzs, kék mezejében jobbról aranyló gabonakéve lebeg, balról arany jászkeszeg (Leuciscus idus) (azt idézi, hogy a Tisza mellékén évezred óta fontos kiegészítő foglalkozás volt a halászat) hátuszonyával balra úszik felfelé A pajzs felső élén fekete bélésű ezüst csőrsisak fordul enyhén jobbra, a sisakdísz részben takarásban lévő, jobbra néző és jobb felé ugró aranyszarvas.

A címerpajzsra helyezett csőrsisak jellegében kifejezi egyrészt, hogy Ibrány a középkorban már népes (1322-től biztosan) egyházas hely volt (ma használatos plébániatemplomát 1910-ben emelték), másrészt a helybéli nemes birtokosoknak állít emléket (a 16. században hét nemes család is élt itt), harmadrészt a település hőseinek emlékét (a végvári vitézekét, a hajdúkét, az 1848/49-es szabadságharc félszáznál több nemzetőrét, a két nagy világégés hősi halottaiét és áldozataiét) idézi.

A sisakdíszként megjelenő (részben takarásban lévő), jobbra szökellő aranyszarvas az Árpád-kori Pécz nemzetségből kivált, nemes Ibrány család címeréből átemelt motívum, amely egyben a település nevére is utal.

A foszlányok: vörös és arany.

Az aranya azt hangsúlyozza, hogy az itt tulajdont szerzett és hosszú időn át birtokló családok szinte kivétel nélkül a királyért küzdve Károly Róbert uralma idején (1308-1342) emelkedtek fel, a település lakosai is mindig törvénytisztelő emberek voltak, ugyanakkor vöröse arra céloz, hogy az itt élőket mindig is jellemezte egyfajta forradalmi lendület, amely igazságérzetükből, hazaszeretetükből, tisztes önbecsülésükből táplálkozott.