A község vörös és zöld színű, kerektalpú vágott címerpajzsát ezüstszínű, vékony, egyenes vonal vágja két részre. A pajzs egyenesen áll.

A pajzs felső mezejében vörös alapon, ezüstszínű, egyfejű, ősi, magyar turul-sas jobbjában a fogyó török félholdat markolja, baljában a remény leveles ágát tartja. A címer alsó felében zöld alapon aranyszínű harangláb helyezkedik el, melynek felső részén arany színnel a község létrejöttének dátuma, az 1772-es évszám jelenik meg.

A kerek talpú, vágott pajzsban a felső mező vörös színe: az Árpádok korára utal. Benne a török korban sorsközös Nagykanizsa váras címere, a sas. (A mai Hosszúvölgy évszázadokon át a Kanizsai család birtoka volt. – A török portyák által rendszeresen letarolt, a hadakozások pusztította, szenvedő terep.)

A várhely 1695-ben megjelent címerállata az egyfejű ősi magyar turul-sas a felszabadulás örömére jobbjában a fogyó török félholdat markolja, baljában a remény leveles ágát tartja.

Az alsó mező zöldje Zala ezeréves színét, a falu mezőgazdasági jellegét üzeni a betelepítés német színjelzőjével együtt. Benne hangsúlyosan jelenik meg a község tényleges létrejöttének, a sváb betelepítésnek 1722-es dátuma, s a harangláb – mely bár mai építmény – de a múltat tisztelő és tudó, világnézetet is jelző, szimbólummá válható szignuma.

A fémszínek (arany-ezüst) a klasszikus, legszigorúbb heraldikai törvényeknek is megfelelnek festékszínnel találkozásaikban. A címer színei együtt a nemzeti trikolort és a megye alárendelt színeit adják.