Álló, háromszögletű, kék színű katonai pajzs, amelyet arany hullámpólya oszt két részre. A felső mezőben jobbról élével kifelé, hegyével lefelé forduló ezüst ekevas, balról pedig ezüst orosz kereszt lebeg. Az alsó mezőben jobbra forduló, csőrében kerek kenyeret tartó arany holló látható.
A kék és arany színek, valamint a címerben található orosz kereszt a XVIII. században betelepülő görög katolikus vallású rutén népességre utal. Az alsó mezőben található holló a sajóládi pálos rend címeréből való, ugyanis a falu mintegy 300 évig adózott a Rendnek.
Az ekevas egy régi pecsétnyomón szerepelt.
Hejőkeresztúr
Mint a vidék általában, ez is szkitatelep volt, legalább is a talált leletek erre mutatnak. Területének egy része String vagy Isztring néven ismeretes, amelyről a szláv iskola igyekszik kimutatni, hogy az ószláv Strega szóval hozható kapcsolatba. Ez a terület valamikor Ernye István és fiai birtoka volt s a béli Mikó birtokába került, de csak egy részről lehet szó, mert már ekkor Hejőkeresztúr fennállott s az nem királyi birtok és nem is történik említés róla. Ez az Isztring-puszta és völgy egyébként Egyházasnyékkel Aranyossal, Pogával és Mohival volt határos és a XVI. század végéig állandóan említik, tehát már csak ezért sem lehet az egész Isztrenggel azonosítani Hejőkeresztúrt. Annál inkább azonosítható azonban Noszkad-dal, amely már a XIII. század elején is meglévő község és a Váradi Regestrumban Nohcodi néven szerepel 1222-ben. Noszkad is személynév volt (Noszkod) s ezt a személynevet ebben a században is említik okleveleink. Mint ahogy szokás volt, a helységeket legynagyobb részt személyekről nevezték el, Noszkad is így lett a Nozkod személynévből. A XIII. századból már a határait is ismerjük: Muhi felőli Heyew (hejő) melletti fövenyes keletről, Hosszúverem (Hwzyverem) gázló, Kengyelér (Kengeler), amely valószínűleg a mai Kengyeltó, telekérfog völgy (Thelukerfoka), Forrod víz, az Emődről Muhira vezető országút, Még a XIV. században is Nozkadnak hívják, de már ugyanekkor a Nozkadkeresztúr név is előfordul. Tekintve, hogy ebből egy rész adásvétel útján Boldi Űlmostól Fony Mikós fiainak birtokába jutott, ez a Noszkad (Nazkoth) név tovább is megmaradt s mint birtok és hely szerepelt a XV. században is, Hejőkeresztúr azonban ekkor már Kerezthwr elnevezéssel található.
Nevét a Szent Kereszt tiszteletére épült templomáról kapta és egyháza, valamint lelkésze de Sancta Cruce néven szerepel, pápai tizedbe pedig 9-10-12 garast fizetett. A sajóládi pálosok birtoka lett s a barátok ittlakó jobbágyait Mária királyné 1392-ben a Mohiban és a két Zsolcán fizetendő mindennemű vám fizetése alól felmentette, Zsigmond pedig a várnagyok és vármegye tisztek bírói hatósága alól kivette őket s a barátok, illetőleg ezek tisztjeinek hatósága alá helyezte. De ezt a kiváltságot sem a várnagyok, sem a vámszedők nem igen méltányolták, miért is a királyoknak a rendelkezést többször meg kellett ismételniök, a seregvezérek pedig a beszállásolással nyomorították a jobbágyokat, úgy hogy Mátyás király kénytelen ezt is eltiltani. A barátoknak nagy sérelmére Hennyng László, Keresztúr határában a Hejőn malmot is épített, amely körülmény újabb panaszra adott okot.
A XVI. században is a barátok birtokában találjuk, mikor is a török elpusztította. Ekkor Keresztwr, Kerestwr néven nevezik a források s az elpusztult Muhiról Mohy Kerestwr, Mohy Kereztwr, Mohy Kerezthwr, Mohi Kerstwr, Mohy Keoreozthur a neve.
A pálosok a XVII. században is igényt tartottak jórészt pusztán heverő birtokaikra s ezt az igényt, hacsak mód volt rá, érvényesítették is. Meg is maradtak birtokaik élvezetében egészen a rend felosztásáig.
Mint hódoltsági terület, Hatvanba fizette a török-adót, de azután teljesen elpusztult és sokáig csak puszta volt, úgy hogy valósággal újonnan kellett felépíteni. A XVIII. században a Felvidékről rutén telepesek népesítették be a falut. Megváltozott a falu vallási képe is, mert a lakosság nagyobb része görög katolikus volt. M a már a lakosságnak kevesebb mint fele görög katolikus.
2003-ban 1140-en lakják a községet. Hejőkeresztúr egyre gyakoribb célpontja lett a környező kavicsbánya-tavak miatt a vízisportok szerelmeseinek. A könnyű megközelíthetőség és a tisztavizű tavak vonzereje a túrizmus fejlesztésének lehetőségét kínálja.
