Címere egyszer középen vágott doborpajzs. Felső kék mezejében középen jobbra néző ezüstszínű ekevas, két oldalán aranyszínű, kifelé döntött búzakalásszal.

Alsó, függőlegesen hatszor hasított mezejében ezüst és vörös cölöpök váltakoznak.

A történelmi jegyeket modern megfogalmazásban mutató álló címerpajzs felett ezüst, enyhén jobbra néző pántos sisak helyezkedik el, rajta háromleveles aranykoronával.

A címerpajzsot a sisakból és a koronából kiágazó barokk akantuszleveles, kék-arany színű címersátor fogja közre.

A címerpajzs alatt az ívelt, lebegő, aranyszínű szalagon a község neve: HÉDERVÁR, fekete betűkkel.

A címer két fő motívuma Hédervár múltjából merítkezik. A doborpajzs alsó, hatszor vágott mezejének váltakozó vörös-ezüst cölöpjei a település névadójának, a II. Géza idején idetelepült Héder lovagnak és leszármazottainak címermotívuma. Héder várát (HEDER-WAR) Szigetköz legjelentősebb településére építette.

A felső kék mezőben található, jobbra néző, ezüstszínű ekevas a mezővárosi címer fő motívuma. Ezt a rangot 1443-ban kapta a település, melyet a török uralom alatti megszakítással 1886-ig birtokolta.

A címerpajzs körüli díszítő elemek a település 800 éven át meghatározó tényezőjét, a Héderváry családot idézik.