Álló, csücskös talpú tárcsapajzs, felül két hullámvonallal süvegezetten, alsó ívein 2-2 hullámvonallal tagoltan. A pajzs zöld mezejében behajló aranysátor, benne lebegő zöld hársfa, hármas tagozódású lombozattal, hétágú gyökérzettel. A fa előtt - annak törzsét kissé takarva - lebegő, nyitott vörös könyv, előtte bal haránt elhelyezett ezüst lúdtollal.

A felső jobb oldali zöld mezőben lebegő, szárán összefogott három arany búzakalász. A bal oldali zöld mezőben lebegő, leveles arany szőlőfürt. A címerpajzs alatt lebegő, fecskefarok-végződésű, íves aranyszalagon feketével nagybetűs felirat: GYÖNK.

Gyönk nagyközség címerképének kialakításához támpontot adott a település régi, feudális korból fennmaradt pecsétlenyomata, emellett a helytörténeti adatok, valamint azon szándék, hogy a címerben utalás történjen a német nemzetiségre is.

Az előbbiekre figyelemmel a címertan jelképrendszeréből felhasználásra került motívumok: a szőlő, a búzakalász, a fa, a könyv. Jelentősége van a mázaknak (színek, fémek), a képben megjelenő számoknak.

A szárán összefogott három arany búzakalász a meghatározó szerepű mezőgazdaságot jelképezi.

Az arany szőlőfürt Gyönknek és környékének szőlőművelő kultúráját, a nemes bort jelenti.

A címerben szereplő hársfa utal a német nemzetiségre. A hétágú gyökérrel együtt ábrázolt fa a nemzetiség jelzésén túl is jelentős tartalommal bír - kifejezi a múlt megbecsülését, a jelen munkálkodásának értelmét, bizakodást a település jövőjében -, melyhez szorosan kapcsolódik a gimnáziumra, oktatásra utaló könyv.

A nyitott könyv hivatott kifejezni, hogy a tudást adó intézmény nyitott mindenki számára, a szellemi érték szabadon áradhat az egyén, a közösség, a község hasznára. A gimnázium olyan szellemi centrumot jelentett Gyönk történelmében, mely meghatározó volt a polgárosodási folyamatra, a városias jelleg kialakulására.