A címerterven a lakosság katolikus vallását az apostoli kettőskereszt, református vallását pedig a nyolcágú csillag szimbolizálja. A vallás mindig jelentős szerepet kapott a község életében.

A hullámpólya egyaránt jelképezi a Dunát és a Gergyen-patakot. Ez utóbbi neve vonódott át a községre. Gerjent 1211-ben említik oklevelek első ízben.

A horgonnyal, a kikötővel rendelkező települést jelzi. A horgony nemcsak a hajózás eszköze, mert a keresztény ikonográfia jelképeként mögöttes jelentéstartalma is van: már az ókeresztényeknél kereszt formája révén a megváltás burkolt szimbóluma lett. A karika alatti keresztrúd kézen fekvővé tette a kereszthez való hasonlatosságot, amit csak a horgony alsó része leplezett. A zsidókhoz írott levelében Szent Pál az Isten ígéretébe vetett reményt a lélek szilárd horgonyának nevezi, mely Krisztushoz vezet, az Isten országába. Ezért a horgony a keresztény hit állhatatosságának és a feltámadás reményének jelképe lett.

A címer a mázak, színek a címertan szabályainak megfelelően jelennek meg.

Fémek jelentése:

Arany (Nap): értelem, ész, tekintély, hit, erény, erkölcsösség, fenség.

Ezüst (Hold): bölcsesség, tisztaság, ártatlanság, szemérmesség.

Színek jelentése:

Vörös (Mars): hazaszeretet, önfeláldozás, tenni akarás, nagylelkűség.

Kék (Jupiter): elvhűség, állhatatosság, ellenálló-képesség, bizalom.