Gátér község Bács-Kiskun megye északkeleti szögletében található.

Címere: álló, csücskös talpú reneszánsz pajzs, melynek felső éle dongaívű hullámvonal. A pajzs kékkel és vörössel vágott, a vágás párhuzamos a felső éllel. A kék mező hasított, jobb oldalán ezüst égőáldozati oltár lebeg az áldozat vörös lángjával s ezüstösen gomolygó füstjével. A bal oldali kék mezőben jobbra néző, jobbra forduló, vörössel fegyverzett, ágaskodó aranyoroszlán lép lebegve jobbra, bal mancsában zöld szárú arany gabonaköteget emel magasra, jobb mancsában zöld leveleinél fogva három aranyló kukoricacsövet tart. A vörös mezőben két balra néző, lobogó, fekete sörényű és patájú, fekete szerszámos aranyparipa jobbra vágtázva húz jobb felé egy zöld postakocsit (mely részben takarásban van). A pajzs felső élén vörös bélésű, természetes színű rostélyos tornasisak fordul enyhén jobbra, az arany sisakkorona alól a pajzs jobb oldalán vörös és arany, a balon kék és ezüstfoszlányok hullanak alá akantuszleveleket mintázva. A pajzs alatt négyszer meghajló, fecskefarkú aranyszalagon feketével a felirat: GÁTÉR.

Gátér község címere a beszélő címerek (tesserae loquentes) sorába illeszthető. A település területén a bronzkortól folyamatosan adatolható a megtelepedés, különösen a nomád népek (szarmaták, avarok, magyar honfoglalók, kunok) jelentős régészeti hagyatéka igazolja ezt. Mivel e népek közül a kunság birtokolt itt leghosszabb ideig, jelképüket, az oroszlán szerepel a település címerében. És, mert mindvégig a mezőgazdasági termelés volt a döntő a vidéken, az oroszlán a jelen két meghatározó termését. a gabonát és a kukoricát tartja mancsában.

A jobb oldali kék mező ezüstoltára a lakosság hitéletét idézi. A település templomát Szent Anna tiszteletére szentelték. Szent Anna a legenda szerint hosszú ideig meddő volt, gyermekük nem született, ezért férje, Joachim, nem mutathatott be égőáldozatot a jeruzsálemi szentélyben (erre utal az oltárt körülölelő füst). Ezt a tilalom feloldódott, amikor Anna világra hozta Szűz Máriát (amit a vörös lángok szimbolizálnak). Szent Anna mindenekelőtt a családok, a nők, a szülő- és kisgyermekes anyák védőszentje.

A vörös mezőben vágtázó paripák által húzott zöld postakocsi annak emlékét idézi, hogy a település ősidők óta fontos utak csomópontjában helyezkedett el, saját postaállomása volt, amely egyben a lovak váltására is szolgált.

A pajzsra helyezett sisak a település hősi halottainak és háborús áldozatainak állít emléket, a sisakkorona a község önkormányzatiságára, autonómiájára utal, a leomló foszlányok mázai pedig a lakosság szorgos és eredményes munkájának, élni akarásának a jelképei.