A címerpajzs: egyenesen álló felénél osztott - vágott pajzs.

Alapszíne: a kék - a lapos (sík) táj felett uralkodó égre utal, de a szájhagyományok szerint a béke, a hűség és a barátság színe is, melyeket tartalmában szintén képviselni kíván.

Mesteralakok: a pajzs felső részén az eget szimbolizáló kék mező, a pajzs alsó harmadában elhelyezett három, nemrég még mozgó (futó) homokdomb (a hullámzásra a csíkozott formák emlékeztetnek) - a földig lenyúló hat egyenes ággal.

A fő címerkép: az 5 szál bugás arany nádvessző (az arany uralkodói és hitet is szimbolizáló fémszín a heraldikában), mely a település 50 éves megalapulását, gyökeret eresztését és életképességét jelképezi a szikes-homokos, sívó talajon.

Másodlagos, mégis meghatározó jelkép a nádszárakat övező pajzs. A homokdombokat szimbolizáló formákból feltörő 12 zöld sáv az életerős, szorgalmas, összekovácsolódó közösség és az azt alkotó emberek által a mostoha talajon teremtett gazdaságot, vetést, termést szimbolizálja.

Másodlagos, de önálló jelképként a pajzsot övező veres keret - a nehézségeken úrrá levő, állandóan megújuló, teremtő élet színét, a vért szimbolizálja.

Az oromdísz: az eredetileg Fülöpszálláshoz tartozó puszta tanyáiból kinőtt és önállóvá vált település, Fülöpháza eredetére utal; a pajzs tetején középen elhelyezkedő oromdísz az aranykorona, mely az anyatelepülés, Fülöpszállás iránti tiszteletből lett átvéve és újjáformálva.