A község címere 'beszélő' címer, mely jelképeivel a múlt nagy sorsfordítóira világít, és azt fejezik ki, hogy a község önálló egységként tagolódik be a nemzet egészébe.

Az országalmát tartó kígyó, mely a Dorozsma-nemzetség címerállata, arra az időre emlékeztet, amikor a tatárjárás előtt ez a nemzetség volt a környék birtokosa. A kígyó torkát erősen markoló kéz az e tájon megtelepedett kunokra utal. A török kiűzése után idetelepített számos határőr családra emlékeztet a szablyát markoló kéz. A vízjárta zsombékos vidéket, melynek többlet vizét a Sia-patak vezette el, a hullámos ezüstpólya jelképezi. A pajzstalp közepén megdőlt amforából kiömlő víz a község mai elnevezésére utaló források jelképe. A harang egyik jelentése a település egyházas mivoltára utal, a másik a néphagyomány szerint elsüllyedt templomot jelképezi.

A sisak a község hősi halottaira emlékeztet.