A címer legjellegzetesebb vonásaiban megegyezik azzal a márványcímerrel, amely 1773 óta a Városháza főhomlokzatát díszíti az erkély fölötti timpanonban.

A címer körformába szerkesztett címerkép, kikerekített oldalú, hegyes talpú pajzsban. E befoglaló címerpajzs egy vízszintes vágással két mezőre tagolódik. A képzeletbeli függőleges tengely két oldalán ugyanazok a képi elemek egymással tükörszimmetriában vannak. A címerkép színezése az 1725-ös kiváltságlevél meghatározása szerint: kék-fehér (ezüst) - piros (vörös) - arany.

A vágott címerpajzs alsó mezőjében fehér kockakőből rakott várfalra helyezve az Árpádok címerpajzsa látható: vörös alapon négy fehér (ezüst) pólya. E pajzs két oldalán a falban egy-egy íves lőrés. A várfal teteje vörös téglasorral van burkolt. A befoglaló külső címerpajzsot és a várfalra helyezett belső címert egyaránt keskeny aranyszegély emeli ki.

A címer felső mezőjében kék alapon fehér (ezüst) koragótikus stílusú városkép: előterében városfal, megerősítve négy, piros tetős buzogánytoronnyal. A két szélső tornyot a belsőkkel összekötő alacsonyabb falszakaszok tetején pártás mellvéd; a két belső tornyot velük azonos magasságban a kapuerőd szintén piros tetős fala köti össze. A két szélső torony csúcsán egy-egy aranykereszt, a két belsőjén egy-egy kör alakú arany tetődísz. Mind a négy torony középrészén egy-egy hosszúkás lőrés, tetőzetük alatt két-két kisebb ablaknyílás. A kapuerőd falán felül két nagyobb, íves tetejű ablaknyílás, a főkapu ívének két oldalán (a felvonóhídláncok számára) egy-egy kör alakú nyílás látható. Kétoldalt, a pártás városfal-szakaszokban egy-egy kisebb íves kapunyílás; a két belső torony között a díszesebb ívű főkapu, félig felhúzott rostéllyal. A városfalon belül a kapuerőd mögül kiemelkedő palotaépület látható, magasabb központi részét két szárnyépület fogja közre. Mindhárom piros tetőzetű, a középső tetőn három, a két oldalépület tetőcsúcsain egy-egy kör alakú arany tetődísz.

A központi kiemelkedő homlokzaton nagy, díszes ablaknyílás. Ennek csúcsíve mellett kétoldalt egy-egy kisebb kör alakú ablaknyílás. A szárnyépületek homlokzatát további öt-öt nyílás tagolja: a széleken felül egy-egy kör alakú tetőablak, alattuk egy-egy hosszú, keskeny páros nyílás, ezek alatt egy-egy nagyobb téglalap alakú, a központi épületrész melletti palotafalakban pedig egy-egy lóhereablak.

A címer szimbolikája A tornyos városfallal védett városkép az Árpád-házi királyok székvárosának, az Árpád-kori Magyarország legjelentősebb településének, Esztergom királyi városának XIII. századi ábrázolása, a város kiemelkedő palotájával (Szennye-palota), amely az első magyar pénzverdével, az Árpád-kori pénzverőkamara házával azonosítható.

A címer alsó mezőjében látható Árpád-sávos címerpajzs a város királyhoz való tartozását, az uralkodótól várható védelmet, biztonságot jelképezi. (Ezért szinte kivétel nélkül csak az Árpád-házi királyok alapította szabad királyi városok használták saját jelképeik között.)

A félig nyitott rostélyú főkapu - mint a címerrajz szerkezetében központi helyet betöltő jelképi elem - a város régmúlt történelmi szerepét felidéző címerszimbolikán belül korszerű értelmezésre is lehetőséget kínál. Azt sugallja, hogy a hagyományőrzés csak úgy eredményezheti az értékek gazdagítását, tehát eleven folyamatosságát, ha állandó nyitottsággal, az új hatások - a "jövevények" - befogadásának készségével párosul. Ez a gondolati tartalma Szent István intelmei óta minden Európához igazodó programnak. Örök időkre szóló érvényességét ez a címerelem az önkormányzó városépítés számára is jelezheti, ami országalapító királyunk székhelyén, Esztergomban különösen fontos utalás.