A község címerpajzsa a XIII. században használatos, lekerekített, hegyes végű, háromszögű pajzsforma, egy vágással és hasítással négy részre osztott.

A 1. számú jobb felső mezőben, vörös színű háttérben, zöld kettős halmon az Árpád-házi uralkodók hatalmi szimbóluma az ezüst (fehér) színű apostoli kettőskereszt látható. A zöld halmok a községet övező Pilis és Gerecse hegységeket jelképezik. Az apostoli kettőskereszt az első írásos említés idején még meglévő királyi birtokokat szimbolizálja, melyek ültetvényein termesztett szőlőből a helybéli borosgazdák kiváló minőségű bort készítettek és szállítottak az esztergomi és a budai királyi udvarokba.

Az utolsó Árpád-házi király, III. András halála után a trónra igényt tartók a kettőskeresztet használják pecsétjükön. Így például Vencel cseh király (1301-1305) ezt véseti viaszpecsétjére, ezzel is hangsúlyozva igényét az országra.

A 2. számú bal felső címermezőben kék színű háttérben három aranyszínű búzakalász látható, mely a község jelenlegi lakosságának magyar, szlovák, német eredetét és több évszázados békés együttélését jelképezi.

A 3. számú jobb alsó címermezőben kék színű háttérben zöld levelű, bíborszínű szőlőfürt látható. Ennek az ábrázolásnak is kettős a jelentése és az üzenete: egyrészt felhívja a figyelmet arra, hogy az Árpád-házi uralkodók idején az epöli borosgazdák a királyi udvarok, majd később az esztergomi káptalan borszállítói voltak; másrészt a Jézus Krisztusra utaló, római katolikus értelmezés szerint a szőlőfürt Krisztus kiontott vérére emlékeztet, egyúttal a szentáldozásnál használt misebort is szimbolizálja.

A 4. számú, bal alsó címermezőben az Árpád-ház vörössel és ezüsttel (fehérrel) hétszer vágott családi címere látható, mely több évszázada szerepel a közeli Esztergom (egykori királyi központ) címerében is. Miután Epöl évszázadokon keresztül az Árpád-házi királyok birtoka volt, ezen ábrázolás fejezi ki ezt a jelentős történelmi tényt.

A címerpajzs kiegészítő eleme a pajzs felett lebegő ötágú, nyitott, bíbor béléssel ellátott leveles korona és a pajzs alatti szalagdíszítés. A sárga szalagon aranybetűkkel a település nevének első írásos említése: 1225, a felavatás évszáma: 1998, valamint a katolikus vallást szimbolizáló keresztekkel együtt szerepel a község neve is.

Fontos hangsúlyozni: a leveles korona és a szalagdíszítés nem szerves része a címernek. Sem méltóságot, sem rangot nem fejeznek ki, díszítésre szolgálnak.