Dombrád címere álló, csücskös talpú, hasítással osztott pajzs. Jobb oldali arany mezejének hullámos tagolású kék udvara felett jobb haránt irányban (felülnézeti) vörös rák lebeg. A bal oldali kék mező ívekkel tagolt zöld udvarán arany szarvas ugrik balra.

A pajzs felső élén enyhén jobbra forduló, természetes színű, szegecselt, kereszt alakú lélegzőnyílással ellátott csöbörsisak található, rajta rubinokkal és zafírokkal ékesített ötágú (három levél, két gyöngy), leveles aranykorona van.

A foszlányok: jobbról kék és ezüst, balról vörös és arany.

A rák és a hullámokkal tagolt kék mező a hajdani eleven vízi világra, halászatra, pákászatra, rákászatra is utalhat. Az aranyszarvas a magyarság eredetmondáját idézheti. A zöld halmok a település nevét szemléltetik.

A helység ősiségére egyrészt a pajzsalak enyhén (honfoglaló tarsolylemezekre emlékeztetően) ívelt vonalai, másrészt a korai sisakforma (csöbörsisak) hívják fel a figyelmet. A sisak kereszt alakú légzőnyílása stilizált, így a helyi hitéletet is fémjelezheti. Maga a sisak az ezer esztendő helybéli hősi halottai előtti tisztelgést is kifejezi, a korona pedig a (modern tartalommal) az önkormányzati autonómiát szimbolizálhatja.

(A szalagon az arany mezők a patinás múltat, a szilárd jelent és a reményteljes jövőt jelenítik meg, a szalag két "zászlóeleme" pedig az Árpád-kortól - vörössel és ezüsttel vágott mezők -, napjainkig (tricolor) eltelt ezredévet mutatják, a névbeírás és az évszám a településnek az írásos forrásokban való első megjelenését adják tudtul.)