Dávod címere a pajzsfő és pajzstalp élében ívekkel energikusan tagolt csücskös talpú négyelt pajzs, melyet rangkeret szegélyez. Az 1. sz.(jobb felső) vörös mező zöld udvarán balra forduló, kiterjesztett szárú, fegyverzett griff lép jobbra, karmaiban fekete nyelű kék-arany zászlót emel. A 2 sz.(bal felső) kék mezőben enyhén jobbra fordulva fekete húros aranyhárfa lebeg, felette pedig hatágú aranycsillag. A 3 sz.(jobb alsó) kék mező zöld udvarán jobbra forduló és néző fekete-ezüst mázú daru a bal lábán áll, felemelt jobb karmában pedig fekete követ tart, felette fogyó ezüst holdsarló lebeg. A mező közepén négy aranybuzogányú zöld sás van, ezektől balra ezüstkapuzatú, kettős bástyájú vörös várfal látszik. A 4. sz.(bal alsó) vörös zöld udvarán fegyverzett aranyoroszlán lép jobbra, jobb mancsában aranymarkolatú, ezüstpengéjű szablyát emel, bal mancsában zöld és bíbor áruval megrakott fekete kosarat tart.

A pajzsfő élén bíbor színű püspöksüveg (mitra) helyezkedik el, szegélye arany, pánt részét kék és zöld ékkövek díszítik, csúcsának tengelyében függőleges kék sávon három hatágú aranycsillag (7-2) alatt Keresztelő Szent János aranyfigurája áll keresztet tartva, a sáv mellett jobbról és balról egy-egy aranykalász található.

Hagyományos foszlányok helyett a mitra bíbor-arany szalagjai fogják közre a pajzsot.

A címerhez szervesen tartozik egy, e pajzs alatt kétszer ívelten futó, aranyszegélyű vörös szalagpánt, melyen arannyal a község neve (DÁVOD) olvasható.

Dávod címere a beszélő címerek kategóriájába tartozik: mutatja a község életének jelesebb fordulópontjait Honfoglalás előtti lakottságára utal az avarokat idéző griff és a kárpát-medencei kereszténység védőszentje, Keresztelő Szent János is. A település nevének első írásképei is arra engednek következtetni, hogy a Dávid név avar (török nyelvi) közvetetéssel (Daut) került ide. A névadó bibliai király emlékét idézi az aranyos hárfa.

A zöld mezőből növekvő sás az egykori vízjárta területre, a Dunára is közvetlen kijárást biztosító vízi világra emlékeztet, a követ tartó daru az első ismert helyi birtokos család (Harasztiak) címerében szerepelt, a stilizált vár pedig az egykori helybéli erősségre céloz (amelynek egyik várnagyát 1447-ből merjük).

A holdsarló és az aranycsillag a Szakcsői - Herczeg család itteni birtoklását fémjelzi (közülük Ráfeel bosznisi püspök volt itt az első egyházi birtokos).

A címerpajzsra sisak helyett díszes főpapi mitra került, melynek szalagjai a címerfoszlányokat helyettesítik.