Hasítással és ékkel három mezőre tagolt kerek talpú a pajzs. A jobb oldali aranymezőben lebegő helyzetben, hegyével lefelé álló, élével jobbra néző, fehér színű ekevas, a bal oldali kék mezőben szembenéző, egytornyú, fehér templom lebegő helyzetben. Az ék piros mezejében kezet fogó kézfejek fehér színben. A címerpajzson ezüstszínű kun sisak helyezkedik el. Sisaktakaró jobbról kék-ezüst, balról piros-arany. A pajzs alatt ezüstszalagon CSÓLYOSPÁLOS felirat.

A címer jobb oldali aranymezőjében lévő ekevas a település mezőgazdasági jellegére utal, hasonlóan az aranyszínhez, mely az érett búzakalászra emlékeztet. A bal oldali kék mezőben lévő templom a két puszta lakosságának katolikus hitét és összetartozását jelképezi.

Az ék piros mezejében szereplő kézfogás az 1923-ban megalakult gazdakör pecsétjének ábrája, amely szintén a két puszta lakosságának együvé tartozását jelzi.

Az ék piros színe az első, és a második világháborúban hősi halált halt csólyospálosi lakosok emlékét idézi.

A címerpajzson lévő ezüstszínű kun sisak a település kun jellegére utal. A sisak a csólyos pusztán 1905-ben végzett ásatások során előkerül kun sírlelet legszebb darabja. A puszta neve "Csólyos" is kun eredetű szóból származik.