Jobbról balra emelkedő ferde, ezüstszínű vonallal elválasztott pajzs alakú forma a címer, amelynek balra eső mezője fekete, a jobbra eső mező fűzöld színű. A zöld mezőben három dombot jelképező ezüst körív, melynek egyikén egy kereszt, mindhárom ívben pedig egy-egy szőlőtő helyezkedik el. A fekete mezőben ezüstszínű bányászkalapács.

Az ezüstvonal a települést átszelő Janza-patakot szimbolizálja.

A csolnoki ember kezdetben földműveléssel foglalkozott, konyhakerti növényeket és gabonafélét termesztett. Miután létfenntartásához többre volt szükség, életkörülményei javítása érdekében rátért a szőlőtermesztésre is. A három domboldalon - amelyek közé a település ékelődött - folyt és folyik még napjainkban is a szőlőművelés.

A Mókus-hegy (korábban Magashegynek nevezeték) falu felé eső oldalán találhatóak a Kálvária állomásai. Ennek jelképeként jelentkezik az egyik körív (domb) tetején a kereszt.

A fekete mezőben elhelyezkedő ezüstszínű bányászjelkép a vidéken több mint 200 éven át folyó szénbányászatot tükrözi. Miután 1781-ben a Ruhr-vidékről érkezett Rückschuss fivérek Csolnok határában szenet találtak, megváltozott a faluban lakó emberek élete. A férfiak többsége kitanulta a vájár mesterséget, fő foglalkozásuk a bányamunka lett, de nem mondtak le az addig folytatott tevékenységről sem. Műszak után családtagként tovább művelték a szőlőt és a földet. E kettősség határozta meg hosszú évtizedekig a csolnoki ember életét.