Cserkeszőlő címere álló, csúcsaiban csapott, csücskös talpú, négyelt pajzs. Jobb felső (1. számú) vörös mezejének zöld halmot mintázó udvarán fekete karóra felfutó zöld szőlőtőke áll, zöld levelei között aranyló szőlőfürtökkel. Bal felső (2. számú) aranymezejébe ezüsttel fodrozódó kék vízből szökőkútszerűen kék vízsugár tör fel és hanyatlik alá. Jobb alsó (3. számú) aranymezejét két jobb-haránt kék pólya tagolja. Bal alsó (4. számú) vörös mezejébe aranymakkokkal ékes lebegő tölgyág hajlik balra zöld levelekkel, amelyet aranymarkolatú ezüstpengéjű szablya keresztez. A pajzs felső élén ötágú, nyitott leveles korona (három levél között két ezüst gyöngy) aranylik, amelyet zafír-, rubin- és smaragdkövek ékesítenek.

A foszlányok jobbról kék és ezüst, balról vörös és arany.

Cserkeszőlő címere valójában beszélő címer (tessera loquens). A település ugyanis a Tisza és Körös közében, az 1075-ből már adatolható Tiszakürt (Kurth) és az 1220-ban ispánnak is szállást adó Kunszentmárton (villa Mortun) közötti útszakasz közepe táján, mintegy félúton helyezkedik el. A Cserkehalom homokját némelykor nyugatról a Tisza, máskor pedig a Körös vize mosta. Ennek állít emléket a 3. számú mező aranyát átszelő két kék pólya; maga az említett domb az 1. számú mezőben jelenik meg.

A hajdani ártéri vidéken a mocsári tölgy, a cserfa volt a meghatározó növény, amely bizonyos feltevések szerint a névadás indítéka is lehetett. (A szláv eredetű cser szó a magyar -ke kicsinyítővel "sarjerdő, cserjés" értelmű lehetett.) E területet a tatárjárás után kunok ülték meg, elsősorban pásztorkodással foglalkozva jurtákban éltek, szabad királyi népek voltak, akik az uralkodónak hadi szolgálattal tartoztak. Ezeket a tényeket jelképezi a tölgyágat keresztező szablya. (Persze nem lehetetlen az sem, hogy a Cserke helynév török személynévi eredetű - köznévi jelentése végső soron "nemezsátor, jurta" -, s éppen erre a korra utal vissza.)

Hivatalos okiratok szerint a szőlőművelés ezen a vidéken a XVIII-XIX. században indult meg nagyobb léptékkel, de nem lehet kizárni korábbi meglétét sem. (Pl. a Cserke nevet említő XIII. századi oklevél beszél az ő használatában lévő szőlőkről is!) Ezért szerepel az 1. számú mező zöld halmán a településnév második (-szőlő) tagjában is megjelenő szőlőt.

Az 1952-ben e területen végzett mélyfúrások következtében magas hőfokú és jódtartalmú termálvíz tört a felszínre, amelyet gyógyfürdő üzemeltetésével hasznosít a közösség. Ennek jelképe a 2. számú mező ezüsttel fodrozott vizéből feltörő szökőkút.