A nagyközség címere két jobb harántozással három mezőre tagolt csücskös talpú pajzs.

Heraldikai nézetben szemlélve: a jobb oldali kék mező zöld előterén négyablakos ezüsttemplom áll, jobb végén egyablakos toronnyal, az épületen vörös tető és vörös toronysisak van; a tornyot aranygömbön álló latin kereszt, a szentélyt lándzsás végű aranykereszt díszíti. A jobb haránt ezüstmezőben (amely gyakorlatilag pólyának tekinthető) arányos elosztásban öt, balra forduló, balra néző kékes színű pacsirta áll. A bal oldali vörös mezőben hármashalom enyhén jobbra forduló, jobbra néző, csőrében arany pecsétgyűrűt tartó, kiterjesztett szárnyú fekete holló található.

A pajzsfő közepére negyed fordulattal jobbra néző, nyakában aranymedalionnal, fent háromágú nyitott, aranyleveles koronával ékesített csőrsisak került, amely mögül jobbra vörös és arany, balra kék és ezüstfoszlányok bontakoznak ki.

E címer az ún. beszélő címerek (tesserae loquentes) kategóriájába tartozik. A hármashalmon álló Corvin-holló utal arra, hogy a község (melynek területe egyébként a honfoglalás óta lakott) egykor Hunyadi János kormányzó és családja birtokában volt. A templom, amely e rajzolatában először 1756-ban tűnik fel a község pecsétjén, a török időket követő újratelepülés utáni fellendülést szimbolizálja.

Az öt pacsirta emléket állít a község egykori zseniális művészének, az első magyar színi direktornak, Kelemen Lászlónak, aki társulatával szerte az országban játszott, de leggyakrabban mégis a szegedi "Öt pacsirtához" címzett fogadó adott otthont fellépéseiknek. (Róla nevezték el Szegeden a Kelemen utcát, e jeles gesztust a nagyközség ezúton viszonozza.)