Álló, háromszögű a pajzs, zöld mezejében bal haránt ezüstpólya. A felső zöld mezőben a pólya vonalából előtűnő, jobb haránt irányuló aranykasza és aranygereblye. Az alsó zöld mezőben lebegő helyzetű, egy pontból ágazó három arany tölgyfalevél, köztük egy-egy makkterméssel. A címerpajzs alatt lebegő, hármas tagolású, fecskefarok-végződésű íves aranyszalagon feketével nagybetűs BÜRÜS felirat. A településnév előtt és után egy-egy díszpont.

A címerkép megfogalmazásához a régi pecsétábrázolás, a természeti adottságok, valamint a névetimológia adtak támpontot.

A település megnevezése a gyaloghidat, pallót jelentő 'bürü' szóból keletkezett. Erre utalnak a címerpajzsokat átszelő heraldikai mesteralakok, melyeket a címertan 'cölöp' és 'pólya' elnevezéssel illet, függőleges vagy vízszintes, haránt irányuktól függően.

A lakosság mezőgazdasági tevékenységét jelképezi a régi pecsétképből átvett gereblye és kasza, a búzát érlelő Nap arany színével ábrázolva.

Az őshonos tölgy a pajzson helyet kapott. A legkedveltebb címernövényként tartjuk számon, ami szimbólumértékének köszönhető. A kultikus tisztelettel övezett tölgy adta a latinok győzelmi koszorúját, de Krisztus és Mária tiszteletére szentelve a tölgyfák zarándokhelyekké is váltak. Népszerűségének oka, hogy romolhatatlannak vélt fája miatt lett az erő, a kitartás, a rendíthetetlen jellem, a halhatatlanság szimbóluma.

A heraldikai mázak jelentéstartalma:

Fémek:

Arany (Nap): értelem, ész, hit, tekintély, fenség, erény, erkölcsösség.

Ezüst (Hold): bölcsesség, tisztaság, őszinteség, ártatlanság, szemérmesség.

Színek:

Vörös (Mars): hazaszeretet, önfeláldozás, tenni akarás, nagylelkűség.

Zöld (Vénusz): szabadság, szeretet, szépség, remény, örökkévalóság.