A címer vágott háromszögpajzs szívpajzzsal. Felül vörössel és ezüsttel hétszer osztott mező. Alul kék háttér előtt lebegő koronába helyezett két aranyagancs. A szívpajzsban kék háttér előtt ezüstszikla alján zöld dombok.

Az arany, az ezüst és a vörös a heraldikában egyenértékűen előkelő mázak, amelyek fémjelzik Budaörs egykori és mai jelentőségét.

Motívumok, történeti sorrendben:

Árpádsávok:

Örs (Ewrs, Wrs, Buda-Eörs) a honfoglalást követően már lakott település volt. Neve törzsnévből, mégpedig a honfoglalást megelőzően a magyarsághoz csatlakozott három kabar törzs egyikének nevéből ered. A területen a Nána-Beszter nemzetség volt a birtokos.

Az Örsre vonatkozó első írásos emlék IV. Béla király 1236-ban kelt oklevele, amelyben a kelenföldi Szent Gellért egyházat, a hozzá tartozó örsi Szent Márton és a sasadi Szent András kápolnával együtt a bélakúti cisztercita monostornak adta.

Az biztos tehát, hogy a fent említett oklevél kibocsátása előtt a falu templomos hely volt. Kápolnája királyi kápolna volt, ami azt jelenti, hogy kánonjogilag nem tartozott a közvetlen felettes egyházi hatóság alá, így az itt beszedett tized az esztergomi érseket illette. A veszprémi püspök ez ellen tiltakozott, és ezzel kezdetét vette az évszázadokig elhúzódó "Sasadi tizedper". (Filipszky István: Budaörs múltja - a régészeti leletek tükrében, Budaörs, 1998.)

A Törökugrató sziklája:

1686-ban a török elleni felszabadító harcok igen hevesek voltak Budaörs környékén is, erre utal a város határában álló szikla Törökugrató elnevezése. A monda szerint a hegyről egy török vezér vágtatott és zuhant le lovával.

Agancsos bárói korona:

A hódoltság után Örs és Csik pusztákat 1695-től kezdődően a földbirtokos Zichy Istvántól a tabáni rácok bérelték, akik magas színvonalú mezőgazdasági kultúrát honosítottak meg az addigra elnéptelenedett, elvadult területen. Később Budakeszi, Budaörs és Csik birtokokat Zennegg kamarai elnök bérelte 1719-ig, amikor gróf Zichy Péterné gróf Bercsényi Zsuzsanna visszaváltotta a területeket és német családokat telepített le. Az agancsos korona a Budaörsöt mintegy 100 évig birtokló "jó Zichyek" családi címerében található. (Uö., uo.)

Budapest város

A főváros gótikus, vörös színű címerpajzsát a Dunát jelképező ezüst (fehér) színű, hullámos szalag (pólya) választja ketté.

A pajzs felső mezejében Pestet jelképező egytornyú, egykapus, arany (sárga) színű, az alsó mezejében Budát és Óbudát jelképező háromtornyú, kétkapus, arany (sárga) színű vár lebeg. Mindkét vár kapuja nyitott, bejáratának háttere égszínkék. A címerpajzsot jobb oldalról egy arany (sárga) színű oroszlán, a bal oldaláról egy arany (sárga) színű griffmadár tartja. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.

A címer mind teljes, mind a címerállatok és a Szent Korona nélküli, egyszerűsített formájában is használható.