A címer álló, csücskös talpú tárcsapajzs, ezüstmezejében vörös pajzsfő. A vörös mezőben középütt lebegő helyzetű ezüst kettőskereszt. Az ezüstmezőben alul hármashalom, felette lebegő helyzetű, egy tőből ágazó három zöld tölgyfalevél, közöttük egy-egy arany makkterméssel. A pajzsot jobb oldalon kiöltött nyelvű és kettősfarkú, ágaskodó aranyoroszlán, a bal oldalon kiöltött nyelvű és kiterjesztett szárnyú, ágaskodó aranygriff tartja. A címertartók ezüstarabeszken állnak, melyről alul ötös tagolású, íves aranyszalag függ. A szalagon feketével nagybetűs BORSFA felirat. A településnév előtt és után egy-egy díszpont.

A címeren megjelenő pajzstartók, oroszlán és griff utalnak a község történetében szereplő és egykor jelentőséggel bíró nemesi családokra.

A címeren a mázak és a színek a címertan szabályainak megfelelően jelennek meg.

A színek jelentéstartalma:

Vörös /Mars/ hazaszeretet, önfeláldozás, tenniakarás, nagylelkűség

Kék /Jupiter/ hűség, állhatatosság, tudás, ellenállóképesség, bizalom

Zöld /Vénusz/ szabadság, szeretet, remény, boldogság, szépség, egészség, szelídség, halhatatlanság

Fémek:

Arany /Nap/ értelem, ész, hit, tekintély, fenség, erény, erkölcsösség

Ezüst /Hold/ bölcsesség, tisztaság, ártatlanság, szemérmesség, tökéletesség, öröm, győzelem.

A címer szerkezetét tekintve beszélő címer, mert címeralakjai jellemzőek a községre, és a nevét is tartalmazza. A pajzs reneszánsz formájú - a szimmetria kedvéért –, mindkét oldalán bevágott.

A pajzsfő díszhelyén megjelenő címeralak, az apostoli (vagy érseki) kettőskereszt (amelynek felső, kisebb vízszintes szára Krisztus keresztjének feliratára utal, és István király is ilyetkapott ajándékul II. Szilveszter pápától) a lakosság katolikus vallására utal.

A pajzsderék boglárhelyén található címernövény (Plantae Heraldicae), az őshonos tölgy jelképezi a zalai erdőséget, ahol irtással kapott helyet annak idején a település.

A pajzstalpon látható hármashalom - három, ív alakú emelkedés, melyek középsője a másik kettő közül kiemelkedik – Borsfa természeti adottságaira utal.

A pajzstartó (telamon) címerállatok – az oroszlán és a griff – mindig embereket személyesítenek meg. Borsfa címerében a község történelmében szereplő egykori jelentős nemesi családokat és azokat a hős polgárokat jelképezik, akik életüket áldozták hazájukért a magyar történelem háborúiban. Az oroszlán a hatalom és az uralkodás jelképe. Vadászata a férfiasság, később az uralkodásra termettség próbája is volt. A magyar koronázási jelvények közül a jogar kristálygömbjén és a palást gallérján is megtalálható. A griff – fantáziaszülte állat – az oroszlán és a sas ötvözete. A címertan ezt a kettősséget úgy mutatja, hogy deréktól felfelé sasként, lefelé oroszlánként - esetleg eltérő színnel is –, csak oldalnézetben ábrázolja. A griffet – már az ókorban is – az éles elméjűség és látnoki képesség szimbólumaként tartották számon. A középkor hitte is létezését, ekkor került a címerekre mint az oroszlán és a sas erényeinek a képviselője.

A címerben a vörös-ezüst színpár jelzi, hogy Borsfa Árpád-kori település. Ehhez társulva a hármashalom zöldje, együttesen már nemzeti színeinket idézik.