Címere kékkel és vörössel hasított álló, csücsköstalpú pajzs jobb kék mezejében ezüst, jobbharánt pólya, baloldali vörös mezejében zöld talajon álló, zöldtetős ezüst barokk kápolna, toronycsúcsán arany kereszttel. A pajzs felett rovátkolt falkorona, öt, lőrésekkel ellátott oromzatos bástyával.

Berzence első írásos említésével 1228-ban találkozunk. A település első ismert birtokosa a Pécz nemzetség, akiket a Szent Erzsébeti Forster család és Berzencei Bornemissza János követ.

Berzence a XV. században virágzó középkori település, 42 birtoktartozékkal, búcsútartási, vásártartási, vámszedési joggal, várkastéllyal, templommal és hordozható oltárengedéllyel.

Berzence vára a török korban stratégiailag fontos erődítmény. A hódoltság idején a török járási székhellyé fejleszti, élénk a kereskedelme, dzsámival, minarettel, fürdővel is rendelkezik. A török kiűzése után a Kerecsényi Szalai család Berzencét horvát telepesekkel népesíti be. A fejlődés jele, hogy Berzence 1702-ben már mezőváros.

A XVIII. században Berzence állatvásáraival kapcsolódik az ország vérkeringésébe. Új birtokosai Madarász László és Szentgyörgyi Horváth László, kitől a Niczky család szerzi meg a birtokot. A század második felében két új templom épül, a településen működik a posta fogadó és az elemi iskola is.

A XIX. század első felében Berzencét a Tolnai Festetics család szerzi meg és birtokolja 1945-ig. Berzence uradalmi mintagazdaság, európai hírű vadaskerttel, kastéllyal. A reformkorban új iskola épül, s önálló iparos céh működik a mezővárosban. A szabadságharc idején a nemzetőrök száma 181, a honvédeké 19 fő.

Berzence 1857-től 1870-ig járási székhely óvodával, iskolákkal, vasútvonallal, zárdával, távírda állomással, gyógyszertárral, cserkéregtörő gyárral.

Az 1900-as évek elején alakul meg a Hitelszövetkezet és a Hangya Szövetkezet, valamint a berzencei Faárú és Botgyár.

A két világháború között erőteljes a népességnövekedés. A II. világháború után Berzence fejlődését visszaveti a határsávbeliség. Az 50-es évek tragédiái Berzencét sem kerülik el.

A 60-as évektől napjainkig a falu társadalmi és gazdasági fejlődését reprezentálja a rendezett falukép, a varroda, az iskola, a horvát-magyar közúti határátkelőhely, a vezetékes víz és gázellátás, valamint az új Művelődési Ház.

E-mail: berzence@somogy.hu