A címerpajzs a pajzsfőnél vágott, ívelt talpú háromszögű pajzs.

A pajzsfő aranymezejében három, zöld, kétleveles szőlőfürt lebeg, alatta zöld mezőben a pajzs alsó éléből kéttornyú aranytemplom emelkedik. A templom jobb oldali tornyán aranykereszt, bal oldali tornyán aranycsillag.

A pajzs alatt íves aranyszalagon fekete 'BARNAG' felirat látható.

A pajzsra emelt címerképek jelentése:

A jelenlegi község két falu Magyar Barnag és Német Barnag egyesítésével jött létre 1947-ben. A pajzs zöld mezejében egy stilizált kéttornyú templom látható. A templom egyik tornyán kereszt, a másik tornyán csillag. A (heraldikai) jobb oldalon emelkedő arany templomtorony a német lakosságú és római katolikus vallású Német Barnagot, míg a pajzs bal oldalán látható arany templomtorony a magyar lakosságú és református hitű Magyar Barnagot jelképezi. A tornyokat középen összeköti a stilizált templom, amely szimbolizálja a két falu és a két nép egyesülését, az összeolvadást, az összetartást és egymás megértését.

A pajzsfő aranymezejében lebegő szőlőfürtök egyszerre utalnak a falu múltjára és jelenére, hisz a megélhetést most és régen is a mezőgazdasági munka, az emberek szorgalmas kétkezi munkája biztosította. Barnag községben hagyományosan minden családnak volt és nagyrészt ma is van szőlője a közeli pécselyi szőlőhegy barnagiak uralta területrészén.