A település címere kékkel, vörössel vágott, úgynevezett Kossuth-címer mintájára kialakított tárcsapajzs. Felső, kék mezejébe széles talpú fehér kettőskereszt látható. Az alsó, vörös mezőben zöld halmon aranysárga korona van, mely felett a mező sarkaiban lebegő két-két levéllel megrakott szőlőfürtök láthatók.

Ezen jelképeket azért foglalták a Kossuth-pajzsba, mert a Balatonszabadiaké a világ első köztéri Kossuth-mellszobra, melyet önadakozásból a község lakossága állíttatott. A kettévágott Kossuth-pajzs a két község: Balatonszabadi és Siómaros egyesülését fejezi ki. A kék szín a község határaiban folyó vizeket (Balaton, Sió) jelképezi, melyek hatással voltak a település történetére. A vörös szín a honfoglalás kori településre utal, az elődök tiszteletére. A zöld halom szimbolizálja a középkorig virágzó, majd a törökök által lerombolt régi települést, melynek helye a Pusztatorony volt. Kettőskereszt jelképezi a lakók kereszténységét, míg a szőlőfürtök a mezőgazdasági kultúrát, valamint a kertészeti és szőlészeti múltat idézik. Az aranysárga korona az itt élő nemesi szabad jobbágyokra utal.