Címere barokkos arányokat tükröztető, felső élén domború háromszög a pajzs. A kék pajzsmezőt felül szabálytalanul hullámos, alul domború ívű zöld pólya osztja.

A pajzsfő jobb oldalán két zöld levéllel, aranyló szőlőfürt lebeg.

A pólya alsó negyede ezüst terméskő fallal díszített, amely a cölöp

helyén, s attól kissé balra két (a felső és az alsó kék mezőkbe is lenyúló) ezüsttemplomot fog közre. A jobb oldali (részben takarásban lévő) templom ezüsttel fedett tornyán, aranygömbön aranykereszt látszik, a bal oldali templom vörös toronysisakján ugyancsak aranygömbön, aranykereszt van.

Az alsó kék mezőben természetes rajzolatát zölddel és arannyal mintázó sügér úszik jobbra.

Balatonakali címere a beszélő címerek (tesserae loquentes) közé sorolható. A sügér (dörgicse) emlékeztet a Xl. századi első birtokosára, akinek e név személyneve lehetett, és családjára, melynek birtokosztozkodása révén jött létre Akali. A pajzstalp kékje a Balatont, s a település jelentős üdülőhely jellegét idézi. A két templom a község ma legjellegzetesebb építményei, a terület egykori egyházi birtok (hajdan a székesfehérvári őrkanonokok, a XVlll. század elejétől a piarista rend birtokolta) s korai templomos hely (Boldogasszony tiszteletére emelt egyházát már a XlV. században említik) voltára utal, ugyanakkor a lakosság eleven hitéletét is demonstrálja. A terméskő kerítés a település jellegzetes építkezési módját szemlélteti. A szabálytalan zöld pólya a termőföld gazdagságát idézi: megtermett itt a gabona, a gyümölcs, legközismertebb terméke mégis a kiváló zamatú fehérbort adó szőlő, melyet a címerfő jobb oldalán lebegő fürt jelenít meg.