Az önkormányzat címerén álló, csücskös talpú pajzs, vörössel és kékkel hasított mezejében arany pajzsfő. Az aranymezőben lebegő helyzetű, indás, zöld szőlőfürt két levéllel. A vörös mezőben lebegő helyzetű, stilizált, gyökeres ezüst hársfa. A kék mezőben növekvő helyzetben Szent Péter apostol szembe fordult alakja ezüsttel. Fejét arany dicsfény övezi. Jobbjában arany kulcsot, baljában arany könyvet tart. A címer alatt lebegő, hármas tagolású, íves arany szalagon feketével nagybetűs BAKONYPÉTERD településnév.

A legkorábbi helytörténetet idézi a hárs, amely alatt egykor az első telepesek megpihentek. Gyökeres ábrázolása nem csupán a letelepedőket jelképezi, hanem emléket állít mindazoknak, akik a ki- és betelepítések során szülőföldjüket kényszerültek új lakhelyre változtatni.

A település életét meghatározó mezőgazdasági tevékenységre utal a szőlőfürt.

A község és a templom védőszentje, Szent Péter apostol alakja a vallásos hitre mint a legerősebb közösségteremtő és megtartó erőre utal.

A címer színeinek szimbolikus jelentése:

arany/Nap: értelem, ész, hit, tekintély, fenség, erény, erkölcsösség;

ezüst/Hold: bölcsesség, tisztaság, ártatlanság, szemérmesség;

vörös/Mars: hazaszeretet, önfeláldozás, tenni akarás, nagylelkűség;

kék/Jupiter: elvhűség, állhatatosság, ellenálló-képesség, bizalom;

zöld/Vénusz: szabadság, szeretet, szépség, örökkévalóság, remény.

A címeren a vörös és ezüst egymáshoz rendelése - az Árpád-ház színeiként - a község ősiségét jelzik, hiszen első okleveles említése az Árpád-korból, 1262-ből származik.