A címerkép befogadására egy négyelt háromszögű gótikus pajzs (SCUTUM TRIANGULARE) szolgál, melyet aranykeret szegélyez.

A címerpajzs jobb felső kazettájában barna lovon ezüstpáncélos lovas dárdával döfi le az előtte lévő zöld színű sárkányt (mint ezt több település címerében is láthatjuk). A sárkány piros nyelvének fekvése már az állat agóniáját mutatja.

A bal felső és a jobb alsó kazetta együtt hétszer egyenlő szélességűre vágott váltakozva piros, fehér mező, mely felülről piros osztottal indul.

A bal alsó kazettában felül lebegő aranyszínű szőlőfürt két zöld szőlőlevéllel két oldalt alatta egykori ekevas és csoroszlya sziluettje látható.

A címerképben látható sárkányt ölő lovag Szent Györgyre, a község védőszentjére utal, kifejezve a bátorságot és a másokon való segítés szándékát. Az agonizáló sárkány képe azt a reményt fejezi ki, hogy az ártó szándék és gonoszság kimúlik a világból. A kép utalás a község római katolikus templomában látható freskóra, valamint arra, hogy a községben messze földön híres lótenyésztés folyt, illetve folyik.

A ló barna színe a hűséget jelképezi.

A bal felső és a jobb alsó kazettában együttesen hétszer vágott mező színei, valamint a pajzs formája a község Árpád-kori alapítására, a váltott kazetták történelmének viharaira, egyúttal hűségére, a magyarság vállalására utalnak.

A bal alsó kazetta a község Mária Teréziától kapott 1774-es címerének elemeit tartalmazza azzal, hogy az akkori búzakéve helyébe szőlőfürt került, s ezek együttesen kifejezésre juttatják a hagyománytiszteletet és a hagyomány továbbfejlesztésének képességét, mivel címerképbe emeli a magasabb mezőgazdasági kultúrát jelző szőlőtermelést, illetve borkészítést utalva az ászári bor országos hírére.