Magyar Állami Jelképek

Címerkereső

A rovatban megtalálja Magyarország közel 2400 települése címerét, szöveges magyarázatát. Keresse meg az ábécében annak a településnek a kezdőbetűjét, amelyre kíváncsi, kattintson rá, majd a nevekből válasszon kattintással.

Sárszentlőrinc község címere
Nagyítsa ki a képet!

Sárszentlőrinc község

(Tolna megye)

A címer ezüst háromszögletű pajzs. A pajzsfő közepén, kilencágú sárga színű nap, aminek a közepén helyezkedik el kék körben a fehér Luther-rózsa. A pajzsderék elején három zöld levelű és két kék fürtű szőlőtőke. A pajzsderék oldalán nyolc búzaszálból álló sárga búzakéve, piros szalaggal átfogva. A pajzstalpon négyes tagolású zöld domb, amely alatt három kék folyó hullámzik. A pajzsderék szőlőtőkéje és búzakévéje a pajzstalp dombjain áll.

A címer jelképeinek értelmezése

Nap: Utalás Szentlőrincre. Mártíriuma a pecsenyére pirító augusztusi forróság. Jelképe a nap. A naphoz társul a meleg, a száraz, a nappal, a nyár, a tűz, az oroszlán hava, a vasárnap, az aktivitás, a termékenyítő, ill. pusztító erő. A szív az arany, a gyümölcsök, a kalászosok, a sugaras szirmú tányéros virágok. A biblia is számos párhuzamot von Krisztus és a nap között. A csillaghit évkörén a nap az oroszlán havában, augusztusban ül diadalt a Szaturnusz felett. A győztes szent az oroszlánhavi Szentlőrinc.

Luther-rózsa: Az evangélikus egyház jelképe. A nyolc alapító családot korának legkiválóbb evangélikus lelkésze vezette át az új hazába, és sorolhatnánk a sárszentlőrinci gyülekezet kiválóbbnál kiválóbb lelkészeit, akik aktívan vettek részt nemcsak ennek a kis közösségnek a vezetésében, hanem a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület igazgatásában is. Ezen lelkészek egyikének köszönhetjük az Evangélikus Gimnáziumot, s ezáltal Petőfit. Isten ezen szolgái nélkül nem sok szellemi javakkal dicsekedhetne a falu. Az ő munkásságuknak tisztelegve kerül a falu címerébe a Luther-rózsa, melyet maga Luther Márton alkotott meg, úgy színeiben, mint formájában.

Búza: 1722. július 22-én az addig Györkönyben lakó magyar jobbágyok szerződést írnak alá, mely jogot biztosít számukra a szentlőrinci puszta megszállására. Számban kicsi ez a csoport, mindössze nyolc család. A búza az állandó újjászülető élet, a termékenységet biztosító és megjelenítő szimbólum. A Megváltó földi testének előképe; - kenyér - Jézus teste. Búza - mag - teremtő erő - búzaszem - szemek sora, a kalász - a fenntartó erő - nyolc búzakalász, nyolc család, akik életre keltették a szentlőrinci pusztát nyolc búzaszál kévébe kötve a közösség egybe tartozása.

Szőlő: Egyik legősibb kultúrnövényünk. A minden tavasszal ismét kihajtó növény nemcsak a halál, hanem az újjászületés jelképe is. Az egy tőkéről fakadó két fürt, a közös gyökerekből táplálkozó két kis község, Uzd és Sárszentlőrinc, mely azonos földből, azonos kultúrával, egymást támogatva marad csak életben. Krisztus a termékenység életfája, gyümölcse a szőlőfürt. Szőlőfürt, búzakalász együtt Oltáriszentség bor és kenyér - Jézus teste és vére. A szőlő a földrészek közül Európa jelképe.

Dombok, három folyó: A Sió és a Sárvíz lapálya mellett a hegyhát északi vonulatának felső harmadán fekszik Sárszentlőrinc. Észak-déli irányban a Donát-patak és a Sió háromszögében Uzd. A hegyhát vonulata, mint egy óriás ökölbe szorított kéz, pihen a folyók partján. Igazán nem nagy táj, de az itt élőknek Isten ajándéka, "A világ aranyos szeglete." Költők, írók említik, mint a pannon táj szelíd báját. Vagy ahogyan Illyés Gyula írja a Puszták népében: "... szülőföldben páratlan örökséget kaptam, Egy fél vármegyényit vallhatok magaménak. Ahol a Balatonból csordogáló Sióhoz hirtelen társul szegődik északról a Sárvíz, de mégsem ömlik bele, hanem egy vármegye hosszán két - három kilométernyi távolságban mellette ballag... kétoldalt enyhe lankák és szelíd dombok díszével melynek látképe mintha festve volna...ez az én vidékem ..."