Magyar Állami Jelképek

Címerkereső

A rovatban megtalálja Magyarország közel 2400 települése címerét, szöveges magyarázatát. Keresse meg az ábécében annak a településnek a kezdőbetűjét, amelyre kíváncsi, kattintson rá, majd a nevekből válasszon kattintással.

Jászárokszállás város címere
Nagyítsa ki a képet!

Jászárokszállás város

(Jász-Nagykun-Szolnok megye)

Címere zöld mezőben álló, magyarruhás, kucsmás férfi, aki jobb kezében kürtöt, bal kezében három nyílvesszőt tart. A cirádákkal övezett halványkék címerpajzs felső részén acélsisak, tetején kettőskereszt, jobb oldalán félig kibontott kék-fehér színű zászló, bal oldalán görbe kard.

Jászberény város

Címere: álló, halfarkú reneszánsz pajzs, melynek kék mezejében hurkot formázó aranyos szíjon hangtölcsérével balra forduló arany jelkürt lebeg.

A pajzs felső élén szembeforduló, vörös bélésű, aranyos szegélyű, aranyos hálódíszítésű és pántozatú tornasisak helyezkedik el, nyakában aranyszalagon aranymedalionnal. A sisakot kettős abroncsú, ötágú, gyöngyökkel dúsan ékesített arany leveleskorona díszíti. A sisakdísz: balról jobbra nyúló arannyal mintázott fekete páncélzatú vágott jobb kar, kezében balra megdőlt arany kettőskeresztet tart.

A foszlányok: jobbról kék és arany, balról vörös és ezüst.

A jelkép megalkotói elfogadva a heraldika azon alapelvét, hogy a címer minél egyszerűbb, annál patinásabb, egyetlen motívumot, az ún. jász-kürtöt helyezték pajzsukra.

A kék mező idézi a végtelen térséget, melyen hajdan a jászok pásztorai, gulyásai, csikósai legeltettek, s amely a török időkben tovább bővült az elpusztult, elnéptelenedett falvak területével, határaival. A kék egyébként, mint a vizek jellegzetes színe, ugyanakkor megjeleníti a régi határ vizenyős, mocsaras területeit, a Zagyva és a Tarna folyókat, valamint az Ágó-patakot is.

Sisak díszíti a város címerét: Jászberény a hagyományoknak az ősök és hősök tiszteletének az Alföldön szinte fővárosa. A kalandozó magyarok előtt éppúgy tisztelegnek itt, mint ahogy a török-kor harcosainak emléket állítanak, a jászkun huszár szobra éppúgy hirdeti itt az ezeréves dicsőséget; mint a gyászt, a hősök iránti nem múló kegyeletet, a világháborúkban elesett honvédeknek és áldozatoknak a monumentumai.

A korona arra emlékeztet, hogy Jászberény a XIV. század közepe óta a jászság egyik központja, széke. A török időkben khászvárosként befogadta, oltalmazta a környék idemenekült népességét, de felidézi a redemptus öntudatot is. Azt, hogy a jogtalanul birtokossá tett Német Lovagrendtől önerőből váltották vissza területeiket. A redemptio után (1876-ig) a Jász-Kun Kerület székhelye volt, majd járási jogú várossá vált.

A páncélos jobb kar emlékeztet: a jászok és a kunok a XIII. század második felétől a XV. század elejéig a királyi haderő tömegében meghatározó elemek voltak, de keményen kivették részüket a honvédő háborúkból csakúgy, mint nemzeti szabadságküzdelmeinkből, kiváltképp híresek voltak a legendás jász-kun huszárok.

A páncélos kézben lévő kettőskereszt kifejezi a kereszténység védelmében kifejtett harci tevékenységet, de utal a keresztény hitre térés után itt épült középkori templomra, az 1472-ben idetelepült kolostoralapító ferencesekre, a török kiűzése után egyházaikat újjáépítő, hívő helyi lakosokra és a mai hívekre egyaránt.