Magyar Állami Jelképek

Hajdú-Bihar megye címere
Nagyítsa ki a képet!

Hajdú-Bihar megye címere

Hajdú-Bihar megyét 1949-1950-ben alakították ki Hajdú vármegyéből és Bihar vármegyének a trianoni (majd párizsi) béke után határainkon belül maradt részéből. Ezért a megye címere összetett, valójában a két vármegye álló pajzsainak egymás mellé, egy négyes tagolású ezüstsíkra - melyet középütt kék szalagokkal átfont növényi és fátylat mintázó arany ornamensek közül szembenéző nemtőfej díszít - helyezésével és a korábbi Hajdú vármegye heroldalakjainak a kettős pajzs jobb és bal oldalára állításával alkottak meg.

Jobb oldalon Hajdú megye címere látható. Érdekessége, hogy több mint negyed évezreddel előbbre keltezhető címere, mint a vármegye megalakulása, ugyanis azt Bocskai István fejedelem az őt támogató hajdúknak 1605-ben Korponán kiállított adománylevelében így írja le: "…egy tojásdad égszínkék pajzs, melynek szélét, vagyis belső kerületét egy hasonlóan tojásdad alakban összegömbölyödött, [jobbra forduló], farkát a nyakára háromszorosan tekerő aranysárkány övezi. A sárkány hasán világosan látható egy vörös kereszt, amelyet nékik a mi tulajdon nemzetségi címerünkből irántuki kegyünk és jóakaratunk kinyilvánításául adni szándékoztunk. A sárkány által közrefogott térben és a pajzs közepén egy páncélba öltözött ember jobb karja [vértől vöröslő] görbe szablyát erősen forgatni, a szablya markolata fölött pedig egy elsült pisztoly golyót kilőni látszik; [felette:] a pajzs egyik [jobb] oldalán füsttel vegyített, iszonyú láng, melyet az ellenség elrettentésére vitézeink néhányszor győzelmet hozóan alkalmaztak, nagy lobogással égni, másfelől [bal oldalon] pedig a ragyogó hajnal vöröslő kebeléből fénylő sugarakkal felemelkedő arany Nap, a hajnal tájban történt első győzelmünk emlékére, dicsőséges fényben látszik. A pajzs felett egy vitézi nyílt sisak van, melyet drágakövekkel és gyöngyökkel felékesített [nyitott, ötágú leveles] királyi korona fed, ebből egy megaranyozott karddal felövezett és borostyánfüzérrel megkoszorúzott vitéz növekedvén, jobb kezében meztelen kardot, bal kezében meztelen tőrt tartva, imádkozva és az elnyert szabadságért győzelmi éneket zengve, és győzedelmes fegyvereit vidáman forgatva illő módon látható. A sisak csúcsáról pedig egyfelől [kívülről] vörös és égszínkék, másfelől [belülről] ezüst és arany mázú szalagok, mint foszlányok folynak le és a pajzsnak mindkét szélét igen szépen körülveszik és ékesítik..." (A leírás olyan eleven, hogy csak néhány szögletes zárójelbe tett szóval kellett kiegészíteni, hogy az ma is érthető legyen.) Az Álmosd-Diószegi hajdúles után (1604) Bocskai hét, Szabolcs vármegyében lévő birtokát ajándékozta hajdúszabadsággal felruházott vitézeinek (9254 főnek), amelyek aztán pecsétjükön a "Sigillum Privilegiatorum Oppidorum Haidonicalium" (Kiváltságolt hajdú városok pecsétje) feliratot használták, közigazgatási területté szerveződve pedig a Hajdú-kerület (Districtus Haidonicalis) nevet nyerték. A vármegye szervezetbe nem tartozó kerület aztán Szabolcs és Bihar vármegyék tucatnyi községével gyarapodva 1877-ben vált önálló vármegyévé, megtartva korábbi címerét.

Bihar megye címere álló, csücskös talpú ívelt tárcsapajzs, kék mezejét jobbról zöld félpólya (a középtől ezüst sziklaormokba megy át) tagolja. A felső mezőben, jobb oldalon a zöld pólyára állítva búzakéve aranylik, a sziklaormok fölé (a bal oldalon), aranyszalagon két arany szőlőfürt lóg. Az alsó, kék mezőben három ezüstös hal (2-1) úszik balra, közöttük három csoportba rendezve, három-három aranyló buzogányú, aranysás (1-2) látható. A pajzs fölött jobbról kék és arany, balról vörös és ezüst növényi ornamensbe átcsapó foszlányok burjánzanak, amelyek zafírokkal és rubinokkal ékesített, nyitott, ötágú, arany leveleskoronát tartanak. A kettős pajzsot jobbról tarajos ezüstsisakot, mellvértet és nadrágot, kék tunikát viselő, aranycsizmás, vörös köpenyét derék tájon jobbján tartó, ugyanezen kezében aranyszöges buzogányt markoló vitéz (a bibliai Sámson) Hajdú megye pajzsát baljával fogva tartja, mögötte balra forduló aranyoroszlán áll. Balról, Bihar pajzsát jobbjával egy hasonlóképp ezüstsisakkal, mellvérttel és nadrággal, kék tunikával, aranyövvel és -csizmával felszerelt harcos fogja, vörös köpenye a balján átvetve, baljában aranypajzsot és szöges buzogányt tart (Herkules figurája).

Hajdú és Bihar megyék címerének használatát 1950-től betiltották, a megye első szabadon választott önkormányzata 1991-ben pályázatot írt ki az egyesített megyék címerének megalkotására, melynek eredményét, a jelenlegi címert a megyei közgyűlés még ugyanezen esztendőben elfogadta.